Sohasem nyert megbocsátást „fecsegése” miatt az angol királynő nevelőnője

Marion Crawford mindössze 22 éves volt, amikor Erzsébet yorki hercegné (akire manapság leginkább Erzsébet anyakirálynéként emlékezünk) nevelőnőnek fogadta két lánya, Erzsébet és Margit hercegnők mellé. A két kislány ekkor nagybátyjuk, Edward walesi herceg és édesapjuk, Albert yorki herceg után, a harmadik és a negyedik helyet foglalták el a brit trónöröklési sorban. A két hercegnő és nevelőjük ennek megfelelően kezdetben csendes, nyugodt életet éltek, és csak ritkán érintkeztek a nyilvánossággal.

1936-ban aztán egy csapásra felborult a család addig nyugodt élete. V. György halálát követően VIII. Edward került a trónra. Az újdonsült király pedig rövidesen világraszóló botrányt okozott, amikor beleszeretett Wallis Simpsonba, az ekkor már kétszeresen elvált amerikai asszonyba. A kialakuló alkotmányos válság során sem a brit kormány, sem a király nem engedett, így végül VIII. Edward a végén – családjának határozott tiltakozása ellenére – lemondott a trónról öccse, Albert herceg javára, aki VI. György néven állt a Brit Birodalom élére.

Crawford az újdonsült királyi családdal együtt költözött be a Buckingham palotába, és éveken keresztül segítette a két lány felkészítését az immár elkerülhetetlen uralkodói szerepkörökre. Mindazonáltal igyekezett, hogy Erzsébet és Margit a gyermekkor „normális” részét is megtapasztalhassák, így rendszeresen vitte őket kirándulásokra, vásárolni a Woolworths áruházba és még egy külön cserkészrajt is szervezett számukra.

A brit királyi udvartartás ekkoriban szinte már megrögzötten elzárkózó volt. A nyilvánosság szinte semmit sem tudott a palota falain belül zajló eseményekről és a királyné igyekezett is megóvni gyermekeit a kutakodó tekintetek elől. Az udvarban szolgáló személyektől ennek megfelelően teljes diszkréciót vártak el minden körülmények között. Különösen igaz volt ez a második világháború éveiben, amikor Crawford legfontosabb feladata az volt, hogy az immár tizenéves korba érő hercegnők figyelmét elterelje a vészterhes eseményekről.

17 éven keresztül tartó szolgálata során a nevelőnő a királyné egyik legfontosabb bizalmasává vált. Kitartása nem is maradt jutalom nélkül. Megkapta a Királyi Viktória Rendet, bőkezű járandóságot utaltak neki és még egy házat is kapott a Kensington palotához tartozó birtokokon, amelyben teljesen ingyen lakhatott. Mindezekért cserébe természetesen neki is nagy árat kellett fizetnie: saját magánélete mindig második helyre szorult. Így például egészen addig tilos volt összeházasodnia, míg a trónörökös Erzsébet hercegnőt el nem jegyezték 1947-ben. Miután a két hercegnő felnőtt, Crawford végre berendezkedhetett saját otthonában, de még ezt követően is jó kapcsolatot tartott a királyi párral és egykori pártfogoltjaival.

A sokáig harmonikus kapcsolatban aztán 1949-ben következett be végzetes törés. Egy amerikai női magazin felkereste Crawfordot azzal, hogy szeretnének cikket írni a királyi nevelőként eltöltött éveiről. A kötelességtudó asszony ekkor a királynéhez fordult, hogy hozzájárulását kérje egy ilyen cikkhez. Az uralkodói család kezdetben egy jó lehetőséget látott a cikkben arra, hogy népszerűsítsék magukat a tengeren túlon, ezért a királyné engedélyezte Crawford számára az interjút, de csak azzal a feltétellel, ha a nevelőnő nem adja hozzá a saját nevét.

Az ezt követő események kapcsán nem tudni pontosan hogyan, de a cikk végül mégis Crawford nevével ellátva jelent meg és számos olyan túlságosan őszinte elemet tartalmazott (így például a királyné és Wallis Simpson jeges viszonyáról vagy éppen a király hangulatáról), amelyet az uralkodói család nem akart nyilvánosságra hozni.

A leendő anyakirályné valósággal dühöngött és úgy fogalmazott, hogy egykori bizalmasa „elvesztette a fejét.” A helyzet csak tovább fajult, amikor egy évvel később Crawford egy önálló könyvet adott ki A kis hercegnők címen, amelyben saját, palotában töltött életét beszélte el. Bár a könyv egy kritikusa úgy fogalmazott, hogy „egy ilyen cukrozott összeállítás … hihetetlen, hogy bárkit meg tudna sérteni” – a királyi család valóságos árulásként élte meg a történteket.

Crawfordot hamarosan kirúgták a neki juttatott villából és a királyi udvar minden kapcsolatát megszakította vele. Az egykori nevelőnő ezután Aberdeen városában telepedett le és bár a háza mellett vezető úton a királyi család rendszeresen elhaladt a Balmoral kastély felé, sosem látogatták meg többé. Férje 1977-es halála után depresszióba süllyedt és öngyilkosságot is megkísérelt. Ekkor írt „búcsúlevelében” így fogalmazott: „A világ elhaladt mellettem, és én nem tudom elviselni, hogy azok akiket szeretek, elhaladnak mellettem az úton.”

Marion Crawford végül 1988. február 11-én halt meg egy aberdeeni szanatóriumban. Érdekesség, hogy egy titkát haláláig megőrizte: a levelek, amelyekben az anyakirályné belegyezett az első cikk publikálásába, csak a halálát követően láttak nyilvánosságot.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait