Sikeres űrrepülése a szovjet propaganda csodafegyverévé tette Jurij Gagarint

Szomorú vég

Életének rövid hátralevő szakaszában Gagarin az újabb űrhajósok kiképzésével foglalkozott, parancsnokhelyettes lett, és ugyan több űrrepülést nem hajtott végre, a repülés továbbra is élete része maradt.

A sors kegyetlen fintora, hogy halálát éppen egy repülőgép-baleset okozta. 1968. március 27-én – miután több, mint egy éve nem repült –, oktatóval szállt fel egy kétüléses MiG–15UTI gyakorló vadászrepülőben. A repülőgép röviddel a felszállás után lezuhant, és mindkét pilóta életét vesztette.

Sokáig nem tisztázták a tragédia kiváltó okát, csak 2012-ban nyert megerősítést az a teória, miszerint egy másik, tesztelési fázisban lévő vadászgép meghibásodott, így túlságosan közel kerülve Gagarinék gépéhez turbulencia alakult ki, aminek folyamán nem sikerült a géppel épségben landolni. A szovjet vezetés azért tarthatta titokban az esetet, mert a nemzeti hősük ilyen szerencsétlen, baleset általi halála a nemzetközi megítélés szempontjából negatívan hatott volna az ország megítélésére.

Nem csak Gagarin halálával kapcsolatban születtek összeesküvés elméletek. Vannak teóriák, melyek szerint már mások – kevésbé szerencsés szovjet űrhajósok – jártak a világűrben, csak az utazás végkimenetele nem volt publikálható a Szovjetunió számára. Megint mások szerint Gagarin nem is járt a világűrben, ő csak egy szerepet játszott el, mert a vezetés erre alkalmas karakternek találta.

Ezek a teóriák azonban sosem nyertek megerősítést. Gagarin hivatalosan a mai napig az első ember, aki a világűrben járt. Nevét város (Gzsatszk település neve ma már Gagarin), Hold-kráter, illetve számtalan emlékmű őrzi.

1. Egyszerű kezdetek
2. A hidegháború árnyékában: ember az űrben
3. Úton a világhír felé
4. Szomorú vég

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?