Lőfegyvert rejtő imakönyvet is tartott Velence hírhedt dózséja
2021. május 27. 14:50 Múlt-kor
A főként a törökök ellen vezetett görögországi hadjáratairól híres velencei uralkodó tulajdonát képezte egy kémfilmbe illő fegyverkülönlegesség: egy imakönyv, amelynek kivájt lapjaiba egy kovás elsütőszerkezetű, ágyazás nélküli lőfegyvert rejtettek. A fegyvert ma a velencei Correr Múzeumban őrzik a dózse számos egyéb ereklyéjével együtt.
Korábban
Az imakönyv első lapjai valóban imákat tartalmaznak, azonban továbblapozva láthatóvá válik a különleges könyv titka, amely azonban egyáltalán nem tűnik fel a szemlélőnek, ha a könyv csukva van. Ahhoz, hogy a töltött és felhúzott fegyvert működésbe hozzák, csupán a könyvből kilógó selyem könyvjelzőt szükséges meghúzni.
Az 1619. február 26-án született és 1694. január 16-án meghalt Francesco Morosini csak idős korában, 1688-tól haláláig volt dózse, az Oszmán Birodalom ellen folytatott összeurópai háború, a Szent Liga háborújának egyik csúcspontján. Ezt megelőzően katonai parancsnokként tüntette ki magát, a Morosini család sok más tagjához hasonlóan.
Jelentősebb szerephez első ízben az olaszul Candia néven ismert krétai Iráklio (Héraklion) védőjeként jutott, a történelem második leghosszabb ostromát elszenvedő várost végül 21 év után, rendkívül megfogyatkozott és demoralizált védőseregét megkímélendő adta át Köprülü Ahmed oszmán nagyvezírnek. Bár az átadás feltételei nem voltak kedvezőtlenek a velenceiekre nézve, mivel Morosini nem egyeztetett feletteseivel a tárgyalások előtt, gyávának tartották Velencében, amíg bíróság előtt nem tisztázta magát.
Amikor 1684-ben az itáliai városállam újabb konfliktusba keveredett az Oszmán Birodalommal az úgynevezett moreai háború keretében (a konfliktus a Peloponnészosz középkorban elterjedt nevéről kapta megnevezését), Morosini a velencei flotta parancsnokaként csatlakozott a küzdelemhez.
A következő évek során nem csupán a Peloponnészoszt foglalta el, de Görögország egyéb tájain fekvő erősségeket is, és még Athént is egy rövid időre, bár megtartani erőivel nem tudta. A görög főváros 1687-es velencei ostromához és Morosini parancsnokságához kapcsolódik annak egyik nagy vesztesége is: Morosini egyik ágyújából érte ugyanis találat a Parthenónban kialakított török lőporraktárat, ami miatt az épület felrobbant, előidézve ma is ismert romos állapotát.
Morosini károkozása azonban nem ért véget itt: amikor 1688-ban erői bevették az Akropoliszt, megkísérelte elvitetni a Pallasz Athéné és Poszeidón istenek szobraihoz tartozó lovakat és kocsikat a Parthenón nyugati oromfaláról, azonban azok a földre estek és széttörtek.
Miután – a város visszavételét követően – a törökök felismerték, hogy a nyugatiakat ennyire érdeklik az ókori görög alkotások, maguk kezdték el szuvenírként értékesíteni azokat, felgyorsítva az ókori emlékek pusztulását. A napjainkban a velencei Arsenale előtt álló híres oroszlánszobrot is Morosini zsákmányolta ekkoriban, a görögországi Pireusz kikötőjéből.
1688 nyarán az immár dózseként uralkodó Morosini újabb hadjáratra indult, hogy visszavegye az olaszul Negroponte néven ismert Euboia szigetét, amely korábban velencei erősség volt. A hadjáratot végül a velenceiek körében kitörő pestis szakította félbe, és 1693-as utolsó próbálkozását sem koronázta siker.
1694-ben bekövetkezett halála után Francesco Morosini emlékére márvány diadalívet emeltek a dózsei palotánál. A görögországi hadjáratairól a „Peloponnesiacus” névvel illetett dózse volt az első, akinek már életében mellszobra állt a velencei Nagytanács termében.
Érdekesség, hogy Morosini sohasem nősült meg: legjobban macskáját szerette, akit annak halála után bebalzsamoztatott, mancsai közt egy egérrel. Az állatot a beszámolók szerint hadjáratokra is magával vitte. A bebalzsamozott macska ma szintén a Correr Múzeumban látható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Őskor
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
- Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett
- Helyben élhették túl a jégkorszakot a Kárpát-medence őshonos növényfajai
- Pusztulásra ítélték volna látogatóik a lascaux-i barlangrajzokat
- Neandervölgyiek nevelhettek – vagy ehettek meg – egy Homo sapiens csecsemőt 40 ezer éve
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap