Orgiák, vérivászat, hullagyalázás – tíz botrányos pápa

A szifiliszes Szent Péter-utód

II. Gyula pápaságát (1503-1513) általában Róma építészeti és művészeti felvirágoztatásával szoktuk összekötni, hiszen ekkoriban vált az Örök Város a reneszánsz építészet és festészet vitathatatlan fővárosává. Gyula elsősorban államférfi és hadvezér volt, a Pápai Állam abszolút uralkodója, aki a hatalom érdekében bármire képes volt. Fő célja egész Itália egyesítése – természetesen az uralma alatt. A Pápai Állam országlása idején érte el legnagyobb kiterjedését, amit a Velencével folytatott háborúk idején ért el. Hatalmát fényűző alkotások sorával igyekezett bizonyítani: pontifikátusa alatt készült el a nagybátyjáról elnevezett Sixtus-kápolna mennyezeti freskója, és ekkor kezdték meg az új Szent Péter-bazilika megépítését is, amelynek költségeit főként a búcsúcédulák bevételéből fedezték. A reneszánsz Róma káprázatos kincsestárán Raffaello, Donato Bramante és Michelangelo is rengeteget dolgozott.

A Svájci Gárdát megalapító pápáról kevesen tudják, hogy a szifiliszt is elkapta a számos prostituálttal való kapcsolatának köszönhetően. 1508 nagypéntekén például a szokásokkal ellentétben a híveknek egyszerűen nem volt gusztusa megcsókolni az egyházfő lábát, amelyet megannyi fekély borított.

1. Hullazsinat
2. Vérfertőzés és szentségtörés
3. „Egy pokolból jött démon”
4. A pokolba száműzött pápa
5. Törvénytelen gyerekhad
6. Boszorkánybulla és vérivás
7. Pápai lakoma kurtizánokkal
8. A szifiliszes Szent Péter-utód
9. Pénztárcán keresztül a mennybe
10. Sárga kalap a római zsidóknak

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek