Ólomtéglákkal pótolta ki súlyát az űrrepüléshez Farkas Bertalan

Forrás: Wikipedia / Rudolf Csiba / CC BY 2.0)

Az 1949-ben született Farkas Bertalan 1967-től a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán, majd 1970-től a szovjet Repülő Műszaki Főiskolán tanult. 1972-ben lett repülőtiszt, 1977-ben első osztályú vadászrepülő. Az Interkozmosz program keretében vált lehetővé, hogy a tagországok (köztük Magyarország) egy képviselője is eljusson a világűrbe.

A jelölteket a már sokrétű szűrésen, kiképzésen átesett berepülő pilóták közül válogatták, s végül Farkas Bertalan és Magyari Béla utazhatott a felkészülésre a Moszkvától negyven kilométerre fekvő Csillagvárosba. Kettejük közül a választás már 1978-ban Farkas Bertalanra esett, de biztonsági okokból mindkettejüket kiképezték.

A Szojuz–36 – fedélzetén Valerij Kubaszov parancsnokkal és Farkas Bertalannal – 1980. május 26-án indult útnak, Magyarország ezzel a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe. A nemzetközi személyzet egyhetes programjában a Szaljut–6 űrállomáson több magyar kísérlet is szerepelt, így vizsgálták, hogyan képződik az emberi szervezetben kozmikus körülmények között az interferon fehérje.

A Pille sugárdózis-mérővel az űrhajósokat érő sugárzást, a Balaton nevű műszerrel az űrhajósok szellemi munkavégző képességét vizsgálták, és magyar készítésű élelmiszereket is vittek magukkal. Farkas Bertalan utóbb elárulta, hogy hatvannyolc kilójával asztronautának vékonydongájú volt, szkafanderébe ólomtéglácskákat kellett szerelni, hogy meglegyen előírt súlya. A két űrhajós a Szojuz–35 fedélzetén 1980. június 3-án ért földet Kazahsztánban.

Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov (MTI / Németh Ferenc)

Az űrutazásnak hatalmas – nem csak a központi propaganda által gerjesztett – visszhangja volt, az újságok különkiadásai mellett ellepték az országot ingyenes és pénzért megvehető emléktárgyak, sok helyen Farkas Bertalan úttörő-őrsök, szocialista brigádok alakultak. A magyar űrhajóst hősöknek kijáró tiszteletadással fogadták, a többi asztronautához hasonlóan ő is megkapta a Lenin-rendet és a Szovjetunió hőse kitüntetést.

A nagy esemény idővel feledésbe merült, a rendszerváltozás elsodorta már a tizedik évforduló megünneplését is. Farkas Bertalan 1986-tól az MTA Interkozmosz Tanács kutatócsoportjának munkatársa, mérnök ezredes, 1995-től dandártábornok, a honvédség repülőszemlélő-helyettese volt. 1996-ban katonai attasé lett az Egyesült Államokban, 1997-ben nyugállományba vonult. Utána a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen kutatómérnökként katonai környezetvédelemmel foglalkozott.

Farkas Bertalan a Nemzetközi Űrhajós Szövetségnek megalakulása óta tagja, több fontos tisztséget is betöltött. Gazdasági vállalkozásokba is fogott, ezeket azonban nem kísérte szerencse. Ma is kedvelt és népszerű személyiség, sokan megismerik, tisztelettel, a fiatalok szinte ámulattal veszik körül.

Magyar ember rajta kívül csak egy járt az űrben, igaz saját pénzéből: az Amerikában élő Charles Simonyi, azaz Simonyi Károly, aki 2007-ben és 2009-ben volt a Nemzetközi Űrállomás ötödik, illetve hetedik űrturista-látogatója.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2020

• Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
• Hét halálos divattrend
• Galgamácsa királyi vadászkastélya
• Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
• Aki elhozta Párizst Budapestre
• A Mona Lisa titokzatos elrablása 
• Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
• A darázsderék tündöklése és bukása
• Rubens fejedelmi falvédői