Ógyallai birtokáról formálta a magyar meteorológia sorsát Konkoly-Thege Miklós

2023. február 17. 15:05 MTI

107 éve, 1916. február 17-én halt meg Konkoly-Thege Miklós csillagász, akadémikus, a hazai csillagászat és meteorológia felvirágoztatója. A lelkes tudóst az MTA 1876-ban levelező, 1884-ben tiszteleti tagjává választotta, több külföldi társaság is tagsággal ismerte el.

Forrás: konkoly.hu

Korábban

1842. január 20-án született Pesten egy gazdag felvidéki földbirtokos család egyetlen gyermekeként. A tehetséges, zenei és műszaki érzékkel, jó kézügyességgel megáldott fiú magánúton végezte középfokú tanulmányait.

Szülei közigazgatási pályára szánták, 1857-től (érettségi hiányában rendkívüli hallgatóként) a pesti egyetemen tanult, a jogtudomány mellett a kémia, az ásványtan és a fizika (ez utóbbi Jedlik Ányos előadásában) kötötték le a figyelmét.

1860-tól Berlinben neves természettudósok, köztük a kitűnő csillagász, Johann Franz Encke óráit látogatta. 1862-ben jogi diplomával a zsebében nyugat-európai körúton tanulmányozta a neves obszervatóriumokat és az optikai műszereket készítő műhelyeket. Érdeklődésből hajógépészi, hajóskapitányi és mozdonyvezetői képesítést is szerzett.

Szülei kívánságára 1867-ben Komárom megye aljegyzője lett, de a hivataltól hamar megvált, idejét és vagyonát inkább a csillagok tanulmányozásának szentelte.

1869-ben a Komáromhoz közeli ógyallai (ma: Hurbanovo, Szlovákia) birtokán lelkes magánemberként kezdte el építeni csillagdáját.

A külföldi műhelyekből hozatott műszereket ő maga is tökéletesítette, később már szinte csak az optikai alkatrészeket vásárolta külföldön, a távcsövek mechanikáját saját műhelyében készítette el. A fényképezés csillagászati alkalmazásában is jelentős eredményeket ért el.

Magáncsillagdáját kitartó munkával és tudós munkatársak (köztük Kövesligethy Radó) bevonásával nemzetközi hírű obszervatóriummá fejlesztette.

1871-ben megkezdett tudományos megfigyelései során a fizikai csillagászat (asztrofizika) területén ért el fontos eredményeket. A napészlelés mellett a bolygók rendszeres megfigyelésével, a csillagszínképek tanulmányozásával és katalogizálásával, valamint az üstökösszínképek vizsgálatával foglalkozott.

Az elsők között sikerült megfigyelnie több meteor színképét. 1875-ben a meteorrajok észlelésére egy évtizeden át működő országos meteorhálózatot szervezett. Az elsők között készített üstökösspektrumot, többek között magáról a Halley-üstökösről is, vizsgálata a spektrum fő vonásaira és változásaikra egyaránt kiterjedt.

Megfigyeléseiről folyamatosan beszámolt akadémiai értekezéseiben, majd az 1879-1894 között saját kiadásában, 16 kötetben megjelentetett német (később kétnyelvű) Beobachtungen angestellt am Astrophysikalischen Observatorium in OGyalla in Ungarn című kiadványában.

Konkoly-Thege Miklós és Hermann Kobold német csillagász az 1880-as években

Ez utóbbi és más csillagászati publikációi az egész világon ismertté tették obszervatóriumának működését. Lelkesedése másokat is az égbolt megfigyelésére ösztönzött, közreműködésével több új hazai csillagvizsgáló létesült.

Amatőrként került kapcsolatba a meteorológiával is. Ógyallai birtokán már 1867-ben felszereltetett egy meteorológiai észlelőállomást, ahol helyet biztosított a jó barátja, Schenzl Guidó által megalapított Magyar Királyi Országos Meteorológiai és Földmágnességi Központi Intézet földmágnességi méréseket végző műszereinek is.

A Schenzl halála után háttérbe szoruló meteorológiai kutatásokat az akadémia 1890-ben a kiváló és állhatatos szervezőként ismert Konkoly kinevezésével kívánta fellendíteni, és ő beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

A meteorológiát nagy mezőgazdasági jelentőségére hivatkozva – nem kevés politikai érzékkel – a mezőgazdasági minisztériumhoz helyeztette át, az intézethez csatoltatta a vízügyi szolgálat csapadékmérő állomásait, 1891-ben megindította az időjárás-előrejelző szolgálatot, és térképes napi időjárás-jelentéseket adatott ki. Intézkedéseivel a korábban szerény gazdálkodású intézet költségvetési támogatását tizenötszörösére növelte.

Ógyallán helyet adott a megépítendő nagy meteorológiai és szeizmológiai obszervatóriumnak. Huszonegy év után, 1911-ben vonult nyugdíjba, ekkorra készült el az intézet új budapesti székháza, amely ma is az Országos Meteorológiai Szolgálat központja.

A lelkes tudóst az MTA 1876-ban levelező, 1884-ben tiszteleti tagjává választotta, több külföldi társaság (1881-ben a londoni Royal Astronomical Society) is tagsággal ismerte el.

1887-ben I. Ferenc József a III. osztályú osztrák császári Vaskorona-renddel tüntette ki, megkapta a Mária Terézia-aranyérmet, 1913-ban a Ferenc József Rend középkeresztje a csillaggal fokozatát. A politikai életbe 1896-ban Tata országgyűlési képviselőjeként tért vissza, sikerült elérnie, hogy jól felszerelt ógyallai csillagvizsgálóját a magyar állam vegye át.

Az 1899. május 16-án kelt ajándékozási szerződés értelmében jött létre az ógyallai Magyar Királyi Konkoly-alapítványú Astrophysikai Observatorium, a magyar tudománytörténet első állami kézben lévő csillagászati intézete, az MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének jogelődje.

1969-től az ógyallai csillagvizsgálóban működik a szlovákiai csillagvizsgálók módszertani központja. Az obszervatórium alapítója 1916. február 17-én, hetvennégy éves korában Budapesten hunyt el. Emlékét a Konkolya nevű kisbolygó is őrzi.