Nyár nélküli évben született Shelley őrült tudósa

Az őrült tudós születése

Bár a feldolgozások jelentős része Frankensteinnek a holtából feltámasztott szörnyet nevezi, az eredeti műben valójában nem kap nevet. Legtöbbször lényként, szörnyként vagy ördögként hivatkoznak rá.

A későbbi utódok gyakran rá koncentráltak, pedig Shelley műve alapvetően nem a lény minőségére, hanem a tudóséra koncentrált. Victor Frankenstein ugyanis egyszerre volt járatos az alkímia és a modern tudományok világában. Ez jól tükrözte Shelley korszakát, amely csakugyan a modern tudományos kutatások hajnalának számít.

Frankenstein ugyanis átveszi a teremtő szerepét ebben a történetben. (Annak ellenére, hogy a történetben rendkívül kevés vallási vonatkozású megjegyzés található).

Ám gyorsan és sietve akar eredményt elérni, ezért a teremtett lénye csúf külsőt kap, ami viszolygást ébreszt Frankensteinben, és amikor később a teremtmény társat akar magának, megtagadja azt.

A fennálló társadalmi rend elleni első számú vétek ugyanis a teremtmény megalkotása, erre pedig második alkalommal Frankenstein már nemet mond. Mindez elindítja az a gyilkosságsorozatot is, amely mindkét fél tragédiájával végződik.

Érdekes módon a tudós „őrültsége” Shelleynél kimerül abban, hogy a következmények átgondolása nélkül lépi át a határokat. Percy Shelley egyébként maga is szívesen kísérletezhetett diákként elektromossággal, mágnesességgel, lőporral és más kemikáliákkal.

Giovanni Aldini

Wikipédia / Közkincs

Mary Shelley történetének főhőse történetesen szintén ezt tette, szintén befolyásos családból származott és mindkettejüknek volt egy nővérük, akit Elizabethnek hívtak és örökbe fogadtak.

A Victor nevet maga Percy Shelley használta álnév gyanánt. Talán a leendő férj jelleme is megtalálható egy kicsit Mary Shelley munkájában.

1. Nyármentes nyaralás
2. Hol a határ élet és halál között?
3. Az őrült tudós születése
4. Változások

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"