Nem észlelte időben a bukásához vezető elégedetlenséget Irán utolsó uralkodója

Támadnak a mullahok

A grandiózus modernizációs program komoly ellenállásba ütközött a síita főpapság részéről. Közte a hierarchia élén álló Ruholláh Khomeini ajatollahhal, aki keményen támadta a sah külpolitikáját, a kapitalizálódást, a külföldi tőke bevonását, a feudalizmus maradványainak felszámolását, az egyházi előjogok megtépázását, egyszóval a muszlim hagyományok és életforma lerombolását.

A főpapot őrizetbe vették, amire válaszul a mullahok 1963 januárjában hatalmas tiltakozó megmozdulást szerveztek. A több ezer ember életét követelő felkelést követően Khomeinit halálra ítélték, de büntetését száműzetésre „enyhítették”, így Khomeini kénytelen volt előbb Irakból, majd Párizsból terjeszteni magnókazettára mondott üzeneteit hívei közt.

A sah külpolitikailag is aktivizálódott. Bár továbbra is kitűnő kapcsolatokat ápolt az Egyesült Államokkal, Mohammad Reza Pahlavi nyitott a Szovjetunió és a keleti blokk országai felé is, s felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel, amelyet – a régióból elsőként – de facto is elismert. Hozzá kell tenni, hogy később már a CBS tévécsatorna 60 Minutes című amerikai hírmagazinjában a „túl nagy” befolyással rendelkező „amerikai zsidó lobbit” kritizálta a médiában és a pénzügyek terén tapasztalt hatalmuk miatt.

Az egyre autoriterré váló rezsim bírálóit az 1957-ben alapított SZÁVÁK nyomta el. A rettegett, hozzávetőleg 50 ezer tagot számláló titkosrendőrség egész Iránra kiterjedő, sűrű besúgóhálózatot szőtt. A SZÁVÁK azonban nem csak a perzsa országban fejtett ki hírszerzési tevékenységet: ugyanúgy megfigyelte az iráni állampolgárokat az Egyesült Államokban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, mint például a külföldön tanuló ösztöndíjas diákokat. Több ezer rendszerellenes iránit, marxistát, nacionalistát és konzervatív muszlimot tartóztattak le, hallgattak ki és kínoztak meg.

Jesse Leaf, az amerikai hírszerzés Irán-szakértője szerint a Gestapo által használt kínzási technikákra a CIA tanította meg a SZÁVÁK-ot, amely a politikai disszidensek (köztük a szervezet első vezetője, az állítólag puccsot szervező, majd titokzatos körülmények között meggyilkolt Teymur Bakhtiar) ellen nem válogatott az eszközökben, ugyanakkor szívesen cenzúrázta a különböző iráni orgánumokat is. Az egyeduralkodó ördögi körbe került: minél nyilvánvalóbbá vált reformjai bukása, annál jobban függött titkosrendőrségétől.

1. Hidegháború a Közel-Keleten: a sah dönt
2. Támadnak a mullahok
3. A nép szenved, a sah hegedül
4. A nép fellázad, a sah megbukik

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a 18. századtól az 1920-as évekig
II. Népesség, település, életmód

• Szörnyű tragédia követte a várva várt boldogságot Erdélyi János életében
• Vallástól függetlenül képviseltette magát Pest előkelősége a Dohány utcai zsinagóga felavatásán
• Hogyan ünnepeltek 170 éve a jászok és kunok?
• Részleges autonómiát hozott a kis kiegyezés