„Most már nyugodtak vagyunk a felől, hogy nagyobb baj nem érhet” – segélykérő levelek egy csillagos házból

Sági György: Két levél egy erzsébetvárosi „csillagos ház”-ból című tanulmánya a Honismeret 2021/2. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva olvasható teljes egészében.

A korszak rövid áttekintése

Közismert tény, hogy a magyar zsidóságot fokozatosan érték korlátozások az 1920-as évektől kezdve, noha kétségtelenül a legdrasztikusabb változás az ország 1944. március 19-i német megszállásával következett be, azt megelőzően az egyre jobban gyülekező nehézségek ellenére Európa más szegleteihez képest itt még „jobb” körülmények között élhettek, noha helyzetük fokozatosan vált egyre bizonytalanabbá már a ’30-as évek során.

Ezúttal nem vállalkozunk a zsidótörvények részletes elemzésére, a munkaszolgálatosok helyzetének leírására, minderről számtalan helyen olvashatunk a szakirodalomban. Az antiszemitizmus nem volt újkeletű dolog Magyarországon, noha egyértelmű, hogy nagy különbség volt a két világháború közötti, a második világégés alatti és a még ezeket megelőző, még az Osztrák–Magyar Monarchia idejében tapasztaltak között.

A korlátozások mértéke fokozatosan bővült a ’20-as évektől addig, mígnem a német megszállást követően a magyar zsidóságnak az élete és egzisztenciája is veszélybe került, ezek a személyek, legyenek akár az izraelita hiten avagy konvertiták vagy neofiták, származási alapon mindnyájan meg lettek bélyegezve. A nyilas hatalomátvételt követően ez még fokozottan is igazzá vált, teljes létbizonytalanság lett a magyar zsidók osztályrésze.

A németekkel kollaboráló magyar hatóságok a német megszállást követően hozzáfogtak a zsidóság összegyűjtéséhez, majd deportálásához. A kormányzó mozgástere ekkorra egyre jobban beszűkült, ennek ellenére nemzetközi nyomásra a fővárosi zsidóság deportálását sikerült még megakadályoznia. A vidéki zsidóság sokkal nagyobb veszteséget szenvedett. A hitleri ideológia és Szálasi Ferenc követői ugyanezt a sorsot szánták a német- és/vagy nemzetiszocializmus-ellenes magyar politikusoknak (pl. Sigray Antal gróf), és más, általuk megvetett kisebbségnek (pl. cigányság).

Rendes körülmények között a nyilasoknak esélye sem lett volna hatalomra jutni, ismeretes, hogy korábban erejéhez mérten a Horthy-rendszer kordában igyekezett tartani a hungaristákat (pl. Szálasi is megjárta a börtönt). A lakosság körében sem volt akkora a támogatottságuk, hogy hatalomra juthattak volna.

Budapest, Tímár utca 2. Kényszerlakhelyként kijelölt un. csillagos ház (Kép forrása: Fortepan / Fortepan

1944-re viszont a német befolyás, majd pedig azoknak az ország területén való jelenléte, valamint, hogy a germanofil katonai vezetők mellett Horthy lábai alól egyre inkább kicsúszott a talaj, ez segítette politikai előretörésüket; továbbá, noha Szálasit Hitler sem tartotta sokra, arra megfelelt, hogy a nemzetiszocialista német érdekeket kiszolgálja, még ha neki tévesen az is volt a meggyőződése, hogy lépéseivel a magyar érdekeket szolgálja. A kormányzó elmozdításának/lemondásának körülményei jól ismertek, erre most nem térünk ki.

Budapest a két levél keletkezésekor

Sztójay Döme a zsidók lakásával és lakóhelyének kijelölésével foglalkozó miniszterelnöki rendelete 1944. április 28-án jelent meg. Szendy Károly, a főváros polgármestere még a német megszállás elleni tiltakozása jeleként mondott le korábban; utóda, Farkas Ákos rendelte el a zsidóknak, az ún. „csillagos házak”-ba történő elkülönítését 1944. június 16- án. Az átköltöztetések június 24-én kezdődtek meg. A főváros valamennyi kerületében voltak ilyenek, a legnagyobb hányaduk a későbbi pesti gettó területét ölelte fel.

Már a Szálasi-rezsim idején történt meg gettóba zsúfolása a budapesti zsidóságnak Vajna Gábor belügyminiszter november 29-i rendelete alapján. Ez a VII. kerületben, azaz az Erzsébetvárosban volt. A „csillagos házak” létesítése már a jövőbeni deportálások érdekét szolgálta. Az átlag civilek mellett sokkal hatékonyabban tudtak életeket menteni a Magyarországra akkreditált államok diplomatái, a Nemzetközi Vöröskereszt emberei, noha a hatóságok tudhattak embermentő működésükről, azonban nem kívánták kockáztatni az általuk képviselt országokkal való kapcsolatok megromlását, továbbá Szálasi azzal, hogy elnézte embermentő munkájukat, ezzel jelezte, hogy elvárja cserébe részükről kormánya nemzetközi elfogadását.

Budapest, Vadász utca 29., az "Üvegház", a Svájci Követség Idegen Érdekek Képviseletének kivándorlási osztálya (Kép forrása: Fortepan / Fortepan

Lévén tisztában volt vele, hogy hatalomra jutásának körülményei hagytak maguk után kívánni valókat (német segítséggel, Horthy megzsarolásával). A független államok diplomatái nagy számban adtak ki menleveleket. Köztük is kiemelkedő volt Angelo Rotta apostoli nuncius és Gennaro Verolino nunciatúrai „uditore” munkája. A nuncius a pápa hozzájárulásával Budapesten is számos épületet vont az Apostoli Szentszék védelme alá, ahol az életveszélyben lévő emberek menedékre lelhettek.

Esty Miklós pápai világi kamarás Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek „gentiluomó”-jaként szolgált. A német megszállás idején az Országos Magyar Földhitelintézet igazgatója volt, pozíciójából azonban Szálasi hatalomátvételét követően a személye iránti politikai bizalmatlanság következtében a nyilasok elmozdították, bukásukat követően térhetett csak vissza hivatalába.

Szabad mozgásának garantálása céljából Rotta nuncius részére is oltalomlevelet állított ki, ahogyan a hercegprímási iroda is igazolta, hogy Esztergomban is rendelkezik állandó szálláshellyel a budapesti lakhelyén kívül. Ezenfelül az Actio Catholica is nyilatkozatot állított ki számára, hogy képviseletükben végzi a menekültek, bombakárosultak stb. étkeztetését, segélyezését, ezért a fővárosban tartózkodik.

Kép forrása: Fortepan / Fortepan

Polak Géza levelei

Polak Géza ügyvéd Estyt hosszú évek óta ismerte már, amikor még a Szentkirályi utcában lakott, ahol a Szent István Társulat székháza is volt. Így e régi ismeretségre való tekintettel szánta el Polak magát arra, hogy a Dohány utcai zsinagóga szomszédságában lévő „csillagos ház”-ból levélben forduljon Estyhez, kérve segítségét. Soraiból egyértelműen kiérződik, hogy mennyire kétségbe volt esve, ő és családja teljes létbizonytalanságban volt, nem tudva, hogy mit hoz a holnap, bármikor jöhettek értük s elvihették őket.

Megszűnt minden ráhatásuk az életük irányítására, függetlenségüket, szabadságukat elvesztették. Az olvasó számára is nehéz eme elkeseredett sorokat olvasni. Első levelét 1944. november 16-án vetette papírra, ügyvédi fejléces Wesselényi utcai tartózkodási helyével ellátott levélpapíron:

„Méltóságos Uram! Igen Tisztelt Igazgató Úr! Engedje meg, hogy súlyos helyzetemben egy nagy kérelemmel forduljak Önhöz. Személyesen nem tehetem tiszteletemet, mert már hónapok óta beteg vagyok, járni nem tudok és mert családommal együtt már április 7-ike óta csillagos házban vagyok kénytelen lakni, honnan ki sem mehetnék. Égető szükségünk lenne egy külföldi követség által kiállított védlevélre vagy menlevélre és tegnap hallottam, hogy ilyent a pápai nunciatúra is kiállít. Igen Tisztelt Igazgató Úrnak vannak a nunciatúrán barátai, ismerősei és így valószínűleg tudna részünkre ilyen védlevelet ott szerezni. Ha kérelmem nem okoz túlnagy fáradságot, nagyon kérem, méltóztassék feleségem, Gyuri fiam, sógornőm és személyem részére ilyen védlevelet külön-külön kiállíttatni és azokat lehetőleg sürgősen hozzám juttatni, mielőtt még az óbudai téglagyárba vagy nem tudom hová elvisznek bennünket. Sógornőm izraelita, mi hárman pedig reformátusok vagyunk, ez azonban talán nem lesz akadály a védlevelek kiállításánál. Adatainkat a csatolt mellékleten közlöm. Kétségbeejtő helyzetünkben nincs kihez fordulnom, ezért ne vegye zokon, hogy Tisztelt Igazgató Urat terhelem, ki velem s fiammal szemben mindig nagy jóakaratot tanúsított. Kérem velem egy szóval közölni, számíthatok-e jóakaratú közbenjárására és maradok kiváló tisztelettel hálás híve: Dr. Polak Géza”

Esty Miklós válaszlevele nem ismert, de feltehetően nem is volt, szóban üzenhette meg együttérzését, biztosítva Polakot, hogy közbenjár az ügyvéd és annak családja érdekében, megszerzi a szükséges papírokat az Apostoli Nunciatúrától. Polak ügyvéd újabb, november 20-án gépelt – szintén fejléces – leveléből legalábbis egyértelműen erre következtethetünk:

„Méltóságos Uram! Igen Tisztelt Igazgató Úr! Végtelen hálával és köszönettel vettük szíves értesítését a kért iratok megszerzéséről. Most már nyugodtak vagyunk a felől, hogy – talán – nagyobb baj nem érhet. Bánt és sajnálom, hogy az értékes iratokért egyikünk sem mehet el személyesen is megköszönni rendkívüli jóindulatát, de be vagyunk zárva, egyikünk sem mehet ki a házból védlevél nélkül. A legelső alkalommal azonban bármily módon is személyesen teszem tiszteletemet, hacsak betegségem nem köt ágyhoz. Ezért kérem Igen Tisztelt Igazgató Urat, méltóztassék az iratokat jelen levelem átadójának kiadni; az illető megbízható és ha netán tudomása van arról, hol van egy pápai védettségű ház, melybe beköltözhetnénk, méltóztassék ezt is velem közölni. Rendkívüli jóságát magam és családom nevében újólag köszönve vagyok Kiváló tisztelettel Lekötelezett híve és tisztelője: Dr. Polak Géza”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. Társadalmi kérdések a mai Magyarországon
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Tiszaeszlár: a világ leghíresebb zsidó vérvádja
• A cigányság és az 1851-es népszámlálás
• Bujkálástól a haláltáborok borzalmaiig
• Cigány-képek a folklórtól az etnopolitikáig: a romák és a rendszerváltás