Mona Lisa szeme nem követ téged

„Valóban különös, hogy nem kell közvetlenül a kép előtt állnunk ahhoz, hogy olyan benyomásunk legyen, hogy figyel minket, még akkor is, ha a képen ábrázolt személy egyenesen előre néz” – mondta Sebastian Loth, a németországi Bielefeldi Egyetem kutatója. „Maga a benyomás akkor alakul ki, ha a képtől balra és jobbra is azonos távolságra távolodunk el. Ez a különös érzés, miszerint figyelnek minket, maga a Mona Lisa-effektus” – tette hozzá.

Ám Loth és kutatótársa, Gernot Horstman legújabb, az i-Perception folyóiratban megjelent tanulmánya szerint Mona Lisa valójában nem sasol minket.

A Mona Lisa-effektus egy több évszázados optikai csalódás, amely a fény és árnyék bonyolult kölcsönhatására épül, amely a perspektívánk megváltozásának köszönhető. Mivel a vásznak laposak, a festmény mélysége nem változhat, ám úgy tűnhet, mintha mégis meg tudna. Ez az oka annak, hogy néhány ember váltig állítja, hogy Mona Lisa tekintetében az egyik oldal felől nézve egyfajta szkepticizmus látható, míg a másik oldal felől visszatekintve elmélázó tekintet réved a múzeumlátogatóra.

A mostani kutatás szerint azonban a festményen – amely nevét adta a jelenségnek, valójában nem is figyelhető meg az effektus. „Maga a hatás tagadhatatlan és tudományosan is bizonyítható, ám a Mona Lisát ábrázoló képen mégsem jelenik meg” – magyarázta Loth.

Horstmann és Loth 24 féle módszerrel próbálták kideríteni, hogy a számítógép képernyőjére behozott Mona Lisa-arc valójában merre néz. „A percepcióinkat nagy mértékben befolyásolják hiedelmeink” – magyarázta Loth egy interjúban. Különféle dolgok, mint például Mona Lisa pillantásának megítélése alapból hordozza a tévedés lehetőségét, így a kutatócsoport nem tudott tesztalanyokat egyszerűen megkérdezni a véleményükről, benyomásaikról, hiszen mindenkinek van előfeltevése, ha tetszik, előítélete a világ egyik legismertebb képéről.

Meg kellett szabadítani a tesztalanyokat az előfeltevéseiktől. Mindezt úgy tették meg, hogy a legtöbb esetben nem az egész Mona Lisa-arcot látták a képernyőn, hanem csupán a szemét, hogy az arc többi része ne befolyásolhasson senkit. Meglehetősen egyszerű módszerrel, csupán összecsukható vonalzók különböző távolságokra történő lehelyezésével dolgoztak, amely révén 15 különböző szemszöget kaptak.

A kutatópáros több mint kétezer beérkező „véleményt” értékelt, amely után megállapította, hogy Mona Lisa sohasem néz egyenesen ránk, hanem egy kissé jobbra hord a tekintete. „A pillantásának szöge egészen pontosan 15,4 fokos, ha az átlagot vesszük” – magyarázta Horstmann. Hozzátette: „ily módon immár nyilvánvaló, hogy a Mona Lisa-effektus terminus technicus helytelen. Tulajdonképpen ez az egész magáról a szemlélődőről szól. Ez pedig tökéletesen szemlélteti azt az erős vágyat, miszerint az ember bizonyos fokig igényli, hogy a középpontban legyen, és még a festményen látható nőalak is őt figyelje, miközben elhalad előtte.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt