Mit tekintettek „igaz háborúnak” a középkorban?
2018. szeptember 5. 08:28 Múlt-kor
Korábban
Közösségi háború és magánerőszak
Míg azonban Ágoston büntetésként és a bűn elleni orvosságként tekintett a háborúra, vagy legjobb esetben is a már önmagában is büntetésként, illetve a bűn orvosságaként szolgáló állam védelmének eszközeként, Tamás és köre jellemzően az erkölcsileg pozitívabb, arisztotelészi értelemben vett politikai közösség védelmének szükséges és legitim módjának tartották. Számukra a háború által szolgált közjó közel állt ahhoz a célhoz, hogy olyan politikai közösség jöjjön létre, amely lehetővé tette polgárai számára a valóban erkölcsös élet – „a jó élet” – folytatását. Ezt az életet két dolog vezérelte: az emberiség sajátos kapacitása arra, hogy észérvek mentén gondolkodjon (racionalitás), és hogy az észérvek szerint élje életét (azaz az erény vagy erkölcsi kiválóság követelményei szerint). A bűnbe esett emberiség igaztalan és tökéletlen világában ez néha megkövetelte az erő alkalmazását a közösség védelmében, a béke visszaállítására vagy a bűnösök megbüntetésére.
Tamás és köre abban alkotott igazán újat, hogy az ágostoni közös haszon helyett az arisztotelészi közjó fogalmát vitték bele a háború késő középkori lételméletébe. Miközben nagyrészt elfogadták az igaz háború ágostoni feltételeit, egyúttal újraalapozták az „igaz ügy” fogalmát, méghozzá az arisztotelészi politikatudományra. Hasonlóképp újraalapozták az uralkodó hadviselési jogosultságát az arisztotelészi elvek mentén, amellett érvelve, hogy nem annyira Istentől ered (ahogy Ágostonnál), mint inkább az uralkodó azon szerepéből, miszerint ő a királysága gyámja, vigyázója.
Ezen túlmenően Tamás szintén éles különbséget tesz a háború és a politika, illetve erőszak más formái között. „A teológia foglalata” („Summa theologica”) című művében így fogalmaz:
„A háború, helyesen szólva, külső ellenséggel szemben zajlik, egy nemzet, mint olyan, egy másik ellen, a verekedések pedig egyének között zajlanak, egy több ellen, vagy többen több ellen. A lázadás igazi értelmében véve egyazon nép másként gondolkodó részei között zajlik, ahogy például a város egyik része fellázad a másik ellen.”
E nézet szerint, amely Philippe Contamine francia történész szerint jól képviseli a késő középkori gondolkodást, a feudális viszályok és egyéb magánháborúk voltaképpen nem is minősülnek valódi háborúnak, hanem egy teljességgel más rendű, illetve osztályú erőszakot jelentenek.
Amennyire ez a két hagyomány meghatározta a középkori politikai gondolkodás kereteit, együtt is hatottak a háborút illetően egy olyan felfogás beágyazására és természetessé tételére, amely a következő nézeteket tartalmazza: a háború egy természetes (még ha szomorú is) része az emberi létnek; a háború az állam eszköze, amely szükséges a béke és rend biztosításához; továbbá a háború legitim módja a jogok érvényesítésének és az igazság előmozdításának. Ez a felfogás kihangsúlyozza a kategorikus különbségeket a közös háború és az erőszak különféle magánjellegű formái között. Míg egyesek a korban inkább az ágostoni nézeteket hangsúlyozták, mások inkább Aquinói Szent Tamás nézeteit és köréit, a középkorban kevesen értelmezték volna a háborút ezektől eltérő fogalomrendszerben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
- 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
- Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
- Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
- Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill 19:05
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők 18:05
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot 16:05
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője 15:05
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác 14:20
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját 12:20
- Fontos szerepe volt La Fayette márkinak az Egyesült Államok függetlenségi háborújában 11:20
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf 08:20