Mit adott a magyaroknak Mária Terézia?

A férj és a trónörökös

Barta János előadásában feltárult Mária Terézia és fia, a későbbi II. József meglehetősen ellentmondásos viszonya. A fiatal trónörököst már a kezdetektől a Birodalom kormányzására nevelték – nevelője sokáig Batthyány Károly tábornagy volt – de József merőben más világnézettel rendelkezett mint édesanyja. Levelezésükből és a trónörökös (majd apja halála után társuralkodó) számtalan politikai tervezetéből kiderül, hogy József felvilágosult reformjavaslatainak tengerét az idősödő királynő javarészt képtelenségnek tartotta.

Mégsem politikai nézeteltéréseik voltak, amelyek igazán megrontották anya és fia kapcsolatát, hanem sokkal inkább Mária Terézia szigorú dinasztikus politikája. A királynő minden gyermekét politikai szempontok szerint házasította ki (ez alól egyedül kedvenc lánya, Mária Krisztina képezett kivételt, aki valóban szerelmi házasságot köthetett), így amikor József első felesége, Bourbon Izabella pármai hercegnő himlőben elhunyt, Mária Terézia rövidesen új hitvest keresett örökösének, akit meg is talált a gyermektelen bajor választófejedelem húga, Mária Jozefa személyében. A bajor trónnal kecsegtető menyasszony azonban nem nyerte meg József tetszését, állítólag csak „kis kövér alaknak” nevezte Mária Jozefát – választása azonban nem volt, kénytelen volt feleségül venni a bajor hercegnőt.

Vajnági Mártától Mária Terézia férjéről, a későbbi korok által gyakran alábecsült Lotharingiai Ferenc karrierjéről hallhattunk. A két nagyhatalom ütközőzónájában fekvő Lotharingiai hercegség uralkodójának második fiából lett német-római császárnak keményen meg kellett dolgoznia azért, hogy „alacsony származása” ellenére elfogadják őt a Habsburgok udvarában. A Mária Teréziával őszinte szerelmi kapcsolatot ápoló Ferenc szerencséjére bírta III. Károly szimpátiáját, aki különféle tekintélyes pozíciókkal látta el a lánya számára kinézett leendő férjet annak érdekében, hogy bizonyíthassa rátermettségét.

Pálffy Miklós nádor 1732-es halálát követően – a rendi országgyűlés hozzájárulása nélkül – Magyarország királyi helytartójává nevezték ki az ifjú herceget. Mivel Ferenc alapvetően tájékozatlan volt a magyarországi viszonyokat illetően, országjárásra indult, felmérte a helyi problémákat, amit később jól tudott kamatoztatni kormányzósága alatt. Az 1737-39-es Habsburg-török háborúban a császári csapatok egyik fővezéreként is szolgált. Mivel azonban nem bizonyult nagy hadvezéri tehetségnek, leginkább jelentések írásával foglalkozott.

1735-ben hosszú diplomáciai manőverek után Ferenc elcserélte az időközben megörökölt Lotharingiát az észak-itáliai Toszkánai Nagyhercegségért, ahol lehetősége volt megcsillogtatni államszervező képességeit. Reformjai révén újdonsült hercegsége felvirágzott, amelynek igazi gyümölcseit majd másodszülött fia arathatta le, aki mielőtt II. Lipót néven magyar királlyá vált volna 1790-ben, maga kormányozta Toszkánát.

A konferencia zárásaként előbb Soós István beszélt a hallgatóságnak a magyarországi cigányság helyzetének rendezésére irányuló kísérletekről Mária Terézia uralkodása idején, majd végül Krász Lilla tartott előadást a magyarországi egészségügyi szervezetrendszer kialakításáról a 18. században.

1. A királynő és Magyarország
2. A férj és a trónörökös

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az emberi jogok és a jogegyenlőség elve, az állampolgári jogok, kötelességek
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A parasztfelkelés alkonyán született a nemesség bibliája
• Sztálin adott utoljára a székelyeknek autonómiát
• 225 éve született az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
• Zsidók, magyarok, cigányok, holokauszt