Mindennapi frissítő a Közel-Keletről

A szultáni szigor lecsap

A kávéházakban persze az ártalmatlan szórakozás mellett más szokások is elterjedtek. A vízipipa használata már a 17. században mindennapossá vált, de a kávézás mellett a vendégek megragadták az alkalmat arra, hogy ópiumot, hasist és más drogokat fogyasszanak el. Külön kávéházak is létrejöttek, hogy az erre vonatkozó speciális igényeket kielégítsék, de ezek már általában mocskos és elhanyagolt helyek voltak. Általában hét hasisszívó ember tengette bennük a mindennapjait, a kábítószerhez pedig jóakaratú emberek adományai folytán jutottak hozzá, akik úgy vélték, hogy bódulatuk révén tudnak társalogni Allahhal.

Az ehhez hasonló jelenségek miatt nem véletlenül fogadta a szultáni udvar, és a vallási tekintélyek bizonyos köreiben kétkedés a kávé és a kávéházak elterjedését. 1567-ben II. Szelim szultán parancsot adott a kávéházak bezárására, de ő volt az, aki ezzel együtt becsukatta a borkiméréseket és a bordélyházakat is, sőt, arra is utasítást adott, hogy a lefoglalt borkészletet sózással tegyék ihatatlanná.

Hogy a rendelkezés végrehajtása nem lehetett túl hatékony, arra leginkább az utal, hogy III. Murád szultán (1574 – 1595) 1583-ban ismét betiltja a kávéházakat, és gályarabsággal fenyegette meg azokat, akik nem tesznek eleget a szultáni parancsnak. 1589 és 1593 között további tiltó határozatok következtek, jelezve, hogy ez a tiltás sem érte el a célját. Ennek leginkább az volt az oka, hogy a török szellemi élet vezetői, és a hivatalnokok nem voltak érdekeltek abban, hogy a kedvelt kávéházaikat egyszerűen bezárják.

A legerőteljesebb tiltások IV. Murád szultán (1623 – 1640) idején érték a kávéfogyasztókat, az uralkodó ugyanis a dohányzás és az alkohol mellett a kávézást is betiltotta. Járőröket küldött ki a városba, hogy ellenőrizze a parancsainak a végrehajtását. Állítólag azt is megtette, hogy ő maga civil ruhát öltött, és éjjelenként felkereste a kis kávéházakat, amelyek megszegték a szultáni rendelkezést. Először számon kérte rajtuk a rendelkezés megszegését, majd, miután felfedte valódi kilétét, gyakran a saját kezével hajtotta végre az ítéletet.

1. A próféta, a pásztor és a dervis
2. A kávé hódító útja
3. Kávémámoros főváros
4. A szultáni szigor lecsap
5. A kávé visszatérése

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek