Minden idők öt legnagyobb átverése

2015. április 17. 17:24

Korábban

Cottingley-i tündérek

1917-ben két fiatal unokatestvér, Elsie Wright és Frances Griffiths az észak-angliai Cottingley-ben Elsie családjának kertjében egy fényképezőgéppel játszottak. Öt fotót lőttek, amelyeken a tízéves Frances 15-20 centiméter magasságú, táncoló tündérekkel látható. A 16 éves Elsie értett a fényképezéshez, s a világháborús katonákról több portrét is készített. A fiatalok hazaérve megmutatták otthon a képeket, s meséltek rokonaiknak az egyébként félős tündérekről, akikkel megbarátkoztak. A szülők az egészet gyermekcsínynek gondolták, s két évig elő sem kerültek a fotók az asztalfiók rejtekéből.

A világméretű nyilvánosság 1919-ben jött el, amikor napvilágra kerültek a fotók, amelyek heves vitákat gerjesztettek. Több szakértő is megszólalt az ügyben, s természetesen mindegyikük azt a hibát akarta megtalálni a képeken, amely bebizonyítja, hogy hamisítványok. A korabeli fotómanipulációs lehetőségek (montázs, kollázs, frottázs) közepette azonban ki volt zárható, hogy ilyen jó minőségűek maradjanak a képek, így sokan valóban elhitték. Még maga Arthur Conan Doyle is, aki megszervezte, hogy a Teozófiai Társaság egyik képviselője a helyszínre utazzon. A két leány újabb képeket csinált, amivel „bebizonyították”, hogy nem hazudnak, tündérek márpedig léteznek. Közel hat évtizeden keresztül tartották is ehhez magukat.

A rejtély végére 1981-ben került sor, amikor az idős Elsie bevallotta, hogy egy rajzkönyvben látható tündéralak ihlette meg őket: lerajzoltak néhány mesebeli lényt, kivágták ollóval, s cérnára függesztették fel, majd lefotózták őket.