Michelangelo hosszú élete Európa újkori történelmének egyik legnyugtalanabb, sok háborúskodással, politikai, társadalmi és vallási átrendeződéssel járó időszakára esik. Műveinek létrejöttében, félbehagyásában és olykor megsemmisülésében fontos szerepet játszott a zűrzavaros kor, amelyben élt. Michelangelo mára már csak másolatokból ismerhető Lédája pregnáns példája annak, miként fonódik össze a művészet és a történelem egy műalkotásban.

Michelangelo: a szobrász és a festő

Michelangelo az inaséveit Domenico Ghirlandaio műhelyében töltötte. Firenze első számú festőműhelye ezekben az években egy jelentős vállalkozáson, a Santa Maria Novella-templom Tornabuoni-kápolnájának falképsorozatán dolgozott. Így Michelangelo az itt töltött idő alatt első kézből sajátíthatta el a freskófestés technikáját és a rajzi előkészítés valamennyi munkafázisát is.

A fiatal Michelangelo Firenze egyik legtapasztaltabb mesterétől tanult rajzolni, arról azonban semmit sem tudunk, hol sajátította el a kőfaragás mesterségét. Első életrajzírói, Giorgio Vasari és Ascanio Condivi csak egy bájos anekdotát említenek, miszerint a csecsemő Michelangelót egy kőfaragó felesége dajkálta, aki így az anyatejjel együtt szívta magába a mesterség alapjait. Reálisabbnak tűnik, hogy Michelangelo a Buonarrotik otthonához közel, a korszak egyik legsikeresebb szobrásza, Benedetto da Maiano műhelyében próbálkozott elsőként a márvány faragásával, s ott sajátította el a kőszobrászat alapjait.

Rajzi előképzettsége ellenére Michelangelo később elsősorban szobrászként tekintett önmagára, szobrászi megbízásokat vállalt szívesebben, és leveleit is mindig „Michelangelo scultore”-ként írta alá. Ma azonban mégsem csak a Pietà, a Dávid, a Mózes és még sok más csodálatos szobor alkotójaként gondolunk rá, hanem mindenekelőtt a Sixtus-kápolna falképeinek zseniális festőjeként. Két-három monumentális freskómegbízáson túl táblaképet azonban szinte egyáltalán nem készített. Azok a ritka darabok, amelyek mégis kikerültek az ecsetje alól, sokszor befejezetlenek maradtak, még gyakrabban elvesztek vagy elpusztultak.

Ez volt a sorsa egyetlen erotikus festményének is, amely a XVI. század közepének bonyolult háborús konfliktusai közepette született.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2021. tavasz különszám számában olvasható.