Megszállásból megszállásba

Miután Hitler Budapestet „Erőd”-nek nyilvánította, nem volt kérdéses, hogy a közeledő szovjet csapatoknak nehéz dolga lesz. A „második Sztálingrádnak” is titulált, 50 napos, utcáról utcára terjedő harcban 25 ezer polgári személy vesztette életét, tízezer épület semmisült meg, köztük a főváros ékkövei, a budai vár, az Operaház, a Zeneakadémia vagy a Duna-hidak.

A kommunizmus idején a „felszabadulás” napjául hivatalosan április 4-ét kellett ünnepelni, mert Sztálin ezt a napot jelölte ki céldátumként a német és nyilas csapatok magyarországi tevékenységének felszámolására. Az ország területén folyó hadicselekmények valójában április 13-án szűntek meg véglegesen Magyarbükkös határában.

A Magyarországon törvényben háromszor is felszabadulásként dicsőített szovjet megszállást maguk Sztálinék sem tekintették felszabadításnak. A második világháborús szovjet kitüntetések közül ugyanis a felszabadítás szó csak három város, Varsó, Belgrád és Prága neve mellett szerepelt. A Budapest ostromát túlélő, és később kitüntetett katonák „Budapest elfoglalásáért” feliratú emlékérmet kaptak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. világháború

• A háború legfiatalabb katonája is küzdött a somme-i csatában
• Ördögként és szentként is emlegették a cári család kegyébe férkőző Raszputyint
• Az első világháború végén még a fegyverszünet aláírását követően is folytak harcok
• Előnytelen békét eredményezett Oroszország számára a bolsevik hatalomátvétel
• Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
• A méhek támadása is hozzájárult a britek tangai vereségéhez