2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Már az inkvizíció is fenyegette, végül az ólom és a gyász döntötte ágynak a hallását elvesztő Goyát 

2022. március 30. 09:50 Múlt-kor

A 276 éve, 1746. március 30-án született Francisco José de Goya y Lucientesnek saját bevallása szerint három tanítómestere volt: az erős realizmussal átitatott zsánerképek specialistája, Diego Velázquez, a holland zseni, Rembrandt, no meg a természet.

Goya
Goya önarcképe feltehetően az 1770-es évek elejéről

Joseph Goya aranyozómester fia, Francisco José de Goya y Lucientes a spanyolországi Zaragoza tartományban található Fuendetodosban született. Néhány év múlva a család Zaragoza városába költözött, ahol Goya gyermek- és tanulóéveit töltötte.

Művészeti tanulmányait is ebben a városban, José Luzán rajzakadémiáján kezdte, majd az aragóniai származású Francisco Bayeu y Subías kezei alatt pallérozódott. Művészi karrierje azonban nem szülőföldjén, hanem Itáliában kezdődött. Miután kétszer is sikertelenül felvételizett a Spanyol Királyi Akadémiára, Rómába utazott, ahol egy festőversenyen második helyezést ért el.

Hazatérvén Goya az 1770-es évek elején kapta meg első komoly megbízását, a zaragozai Pilar-templom freskóinak festését, amelyen kisebb-nagyobb megszakításokkal tíz esztendeig dolgozott. Ezzel párhuzamosan felkérték a madridi Nagy Szent Ferenc-bazilika oltárképének megalkotására, és 1774-ben a madridi királyi udvartól is megbízást kapott gobelin papírrajzainak elkészítésére.

A 18. századi Madrid gáláns világát megjelenítő gobelinek révén Goya széleskörű ismertségre tett szert. Miután megalkotta a Krisztus a kereszten című festményét, a San Fernando Királyi Képzőművészeti Akadémia tagjává választották.

Goya 1789-ben már hivatalosan is a király festőjeként tevékenykedett, így az udvar és a madridi nemesség részére számtalan portrét készített, amelyekkel az arisztokrácia köreiben nagy népszerűségre tett szert. Egész alakos, semleges háttérrel rendelkező portréi a korábbi nagy mesterek, Diego Velázquez és Tiziano munkáira épültek. Csoportportréi közül kiemelkedik a IV. Károly spanyol király és családja című festménye.

Goya nagy visszhangot kiváltott alkotása A meztelen Maya volt. A ruhátlan hölgy alakjához, akit Goya ugyanabban a pozícióban ruhában is megfestett, számtalan elmélet kapcsolódik. Sokan a megözvegyült Alba hercegnőjét, pontosabban annak fedetlen testét vélik felfedezni a festményen.

A hercegnő 1797 és 1798 között alkalmazta a festőt. Goya ezen idő alatt számtalan festményt készített róla és családjáról, illetve ismeretes egy album is, amelynek illusztrációiban kihívóan ábrázolta a hercegnőt. Bár megrendelője bájos és kacér asszony hírében állt, konkrét dokumentumok nem kerültek elő, amelyek igazolták volna, hogy a festő és alanya között bármiféle intim viszony lett volna.

Egy másik magyarázat szerint a kép megrendelője a spanyol királyi udvarban nagy befolyással rendelkező államférfi, a spanyol kormány feje és külügyminisztere, Manuel de Godoy volt, aki megbízta Goyát, hogy aktuális szeretőjéről két képet készítsen.

Az egyiken ruhában kellett a festőnek ábrázolnia az imádott hölgyet, a másikon ruha nélkül. Godoy pedig aktuális hangulatának megfelelően csodálhatta vagy az egyiket vagy a másikat. A két kép feltehetőleg párban készült, és úgy lehetett megtervezve, hogy a felöltözött hölgyet bemutató vászon, A felöltözött Maya valószínűleg eltakarta a pőre változatot.

Bár A meztelen Maya és felöltöztetett párja körül sok a bizonytalanság, annyi bizonyos, hogy a katolikus hit és az erkölcsök védelmét zászlajára tűző inkvizíció 1814-ben lefoglalta a festményeket, a „disznó képeket” készítő Goyát pedig perbe fogta, aki végül komoly következmények nélkül megúszta a kalandot. Goya akár előre is láthatta sorsát, hiszen néhány évvel a per előtt megfestette Az inkvizíció törvényszéke című művét.

1808-ban Napóleon megtámadta a Spanyol Királyságot, és megkezdődött a spanyol oldalról függetlenségi háborúnak nevezett, 1814-ig tartó konfliktus, amely borzalommal és keserűséggel töltötte el a művészt. Goya komor látásmódját fokozta felesége halála, valamint saját testi fogyatékossága is: a festő 1792-ben – feltehetően a festékekben lévő ólomtól – ágynak dőlt, és két évbe tellett, mire felépült. A titokzatos betegség következtében azonban elvesztette hallását.

A háború kegyetlenségét talán a francia inváziós csapatok ellen Madrid városát védő hazafiak kivégzését megörökítő, az 1808. május 3-a: Madrid védőinek kivégzése című festménye mutatta be. Goya 1820 körül fejezte be A háború borzalmai címet viselő, 82 lapból álló rézkarcsorozatát, amelyen a harcokat s a reakció rémuralmát mutatta be, a festő sajátos démonvilága segítségével.

Ez a fajta sötét látásmód és hangulat, illetve a démonok felvonultatása tovább folytatódott Goya fekete festményeiben, amelyeket 1814 és 1824 között madridi otthona falaira festett. Ezen időszak ikonikus darabjai közé tartozik a Saturnus felfalja gyermekét vagy a Boszorkányszombat című képek.

Goya egyre kevésbé találta a helyét hazájában, így 1824-ben elhagyta madridi, a „süket házának” hívott otthonát, és a franciaországi Bordeaux-ba költözött, ahol 1828-ban hunyt el. A festőt hosszú ideig csak hazájában, Spanyolországban ismerték, és csak a 19. század végén lett nemzetközileg elismert művész.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A meztelen és a felöltözött MayaSaturnus felfalja gyermekét
Legfrissebb
Legolvasottabb
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár