Már a bronzkorban is használhattak acélt Európa népei
2023. március 2. 09:50 Múlt-kor
A kutatók az Ibériai-félszigeten bukkantak annak nyomára, hogy az ott élő népek már 2 900 évvel ezelőtt, a késői bronzkorban is acéleszközöket használtak.
Képünk illusztráció (forrás: Wikipedia / P sakthy / CC BY-SA 3.0)
Korábban
Egy nemzetközi kutatás során geokémiai elemzésnek vetettek alá egy sor, az Ibériai-félszigeten talált kőoszlopot (sztélét), amely kimutatta, hogy ezek véseteit edzett acél eszközökkel készítették.
Ezt alátámasztja egy Rocha do Vigionál talált, vasból készült korabeli véső metallográfiai vizsgálata is. A szerszám széntartalma elégséges ahhoz, hogy acélnak számítson.
Mostanáig úgy tudtuk, hogy a terület lakosainak még a korai vaskorban sem álltak rendelkezésükre az acél készítéséhez szükséges ismeretek, nemhogy a késői bronzkorban.
Az ibériai bronzkort i. e. 1800 körültől számítjuk, míg a vaskor i. e. 900 körül kezdődött, az acélgyártás pedig a római hódítás után vált itt elterjedté.
Dr. Ralph Araque Gonzalez, a Freiburgi Egyetem régésze elmondta: „A Rocha do Vigioból származó véső és a környezet, amiben felleltük azt mutatja, hogy a vaskohászat (amibe az acél készítése és edzése is tartozik) a szétszórt ibériai kisközösségekben, önállóan fejlődött ki, és nem egy későbbi kolonizációs folyamat behatásaként.”
A Journal of Archaeological Science-ben publikált tanulmány szerzői kvarcalapú homokkőből készült sztéléken végeztek elemzéseket. „Akárcsak metamorf formája, a kvarcit, ez egy nagyon kemény kőzet, amely kő- vagy bronzeszközökkel nem munkálható meg, hanem kizárólag edzett acél szerszámokkal” – mondta Gonzalez.
A Rocha do Vigio-i véső vizsgálata felfedte, hogy heterogén összetételű, de meglepően magas széntartalmú acélból készült.
Eredményeik megerősítéséhez a kutatók egy hivatásos kőműves, egy kovács és egy bronzöntő bevonásával végeztek el egy kísérletet, amelynek során különböző anyagból készült vésőkkel próbáltak kvarchomokkő-mintákat megmunkálni.
Ez sem a kő-, sem a bronzszerszámokkal, de még a nem edzett vasból készült hegyű vésővel sem sikerült. „A késő bronzkori Ibéria lakói képesek voltak az acél edzésére, máskülönben nem tudták volna kifaragni a sztéléket” – vonta le a következtetést Gonzalez.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap
- Jókai Mór egész családja ellenezte Laborfalvi Rózával való házasságát tegnap
