2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Magyarországra szabadította a bresciai hiénát a megtorlást követelő császár

2022. október 6. 08:50 Szelke László

A dicsőséges tavaszi hadjárat sorozatos sikereire alapozva, és az olmützi alkotmányra válaszul a Magyar Országgyűlés 1849. április 14-én kimondta a Habsburg–Lotharingiai ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. Ferenc József május 1-jén kelt levelében I. Miklós támogatását és beavatkozását kérte, az orosz uralkodó 200 ezres sereget mozgósított a magyar szabadságharc leverésére: az ország sorsa ezzel megpecsételődött. A szabadságharcot követő megtorlás csúcspontja a tizenhárom honvédtiszt aradi és Batthyány Lajos miniszterelnök pest-budai kivégzése volt.

Haynau
„Haynau olyan, mint egy borotva: mihelyt elvégezte dolgát, tokba kell tenni” – mondta Radetzky tábornok a teljhatalmú táborszernagyról

Harc a túlerővel

A magyarországi császári csapatok parancsnokává május végén kinevezett Julius Haynau 170 ezer fős seregével szemben a hozzávetőlegesen hasonló létszámú, az ellátásban és a kiképzésben is hátrányt szenvedő magyar honvédsereg nézett szembe. Az orosz csapatok érkezésével az erőviszonyok megváltoztak, a függetlenség védőinek a továbbiakban több mint kétszeres túlerővel kellett szembeszállnia.

A magyar vezérkarban megfogalmazódott és kidolgozott haditerveknek megfelelően a honvédeknek még az ellenséges seregek egyesítése előtt, külön-külön kellett volna legyőzniük az osztrák és az orosz csapatokat. A ragyogó tehetségű Görgei Artúrnak azonban nem sikerült megállítania Haynau támadásait, és a május 21-én visszafoglalt Pest-Budát már július 11-én kiürítették és átadták az osztrákoknak.

A főváros elvesztése után a május 2-án hivatalba lépő, Szemere Bertalan miniszterelnök vezette kormány és a magyar országgyűlés a válságossá váló hadihelyzet következtében előbb Szegedre, majd Aradra költözött.  A korábban sikert sikerre halmozó Bem József seregei július 31-én Segesvárnál, majd augusztus 6-án a Nagyszeben melletti Nagycsűrnél is vereséget szenvedtek, a szabadságharc utolsó jelentős, vesztes ütközetére augusztus 9-én, Temesvárnál került sor.

A temesvári csatavesztést követően augusztus 10-én Szemere kormányfő és Batthyány Kázmér külügyminiszter a minisztertanács felhatalmazásával felajánlotta a koronát a cári család valamelyik tagjának, ha az hajlandó biztosítani az 1848-as áprilisi törvények érvényességét. Orosz részről azonban teljes elutasításra találtak.

Az utolsó két erődig

Augusztus 11-én az államfő, Kossuth Lajos kormányzó-elnök a teljes katonai és politikai hatalmat Görgeire ruházta át. A teljhatalommal felruházott tábornok elhagyta Aradot, és még aznap haditanácsot hívott össze. Főtisztjei körében Görgei az oroszok előtti feltétel nélküli fegyverletétel javaslatával állt elő, amit a fegyveres harc kilátástalansága indokolt.

A javaslatot a haditanács elfogadta, s így augusztus 13-án a világosi vár alatt húzódó szöllősi mezőn a fősereg letette a fegyvert Fjodor Rüdiger lovassági tábornok előtt, majd még augusztus folyamán a további kisebb csapattestek is megadták magukat, vagy egyszerűen feloszlottak.

Görgei döntésével – miszerint csak az orosz csapatok előtt volt hajlandó a megadásra –, utalt arra, hogy az osztrákok nem voltak képesek legyőzni őt, és minden bizonnyal több száz, a honvédseregben szolgálatot teljesítő volt császári és királyi katonatiszt életét mentette meg a hírhedten kegyetlen Haynau rögtönítélő bíróságától, valamint a szinte biztos kivégzéstől.

1849 szomorú augusztusát követően csak két erőd, Pétervárad és Komárom folytatta a harcot. A körülzárt péterváradi várőrség szeptember 7-én feltétel nélkül átadta az erődöt az ostromlóknak, majd szeptember 27-én a bevehetetlen komáromi erődrendszer átadásának feltételeiről is megállapodás született.

Komáromot Klapka György vezetésével mintegy 20 ezer honvéd védte, ezért a gyors és zökkenőmentes megadás érdekében még az egyéb esetekben kérlelhetetlen és kíméletlen Haynau is komoly engedményekre kényszerült. A komáromi védők végül október 2–4. között teljes körű amnesztia és szabad elvonulás fejében átadták a várat, a politikusok és a katonák is sértetlenül külföldre távozhattak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár