Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén

„Úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont”

Rodostó (mai nevén Tekirdağ) a turisták számára üdülőparadicsom, amely egyaránt kínál kulturális lehetőségeket, nyári vizes sportokat és finom helyi borokat. Nekünk magyaroknak a település II. Rákóczi Ferenc és kíséretének az emigrációban töltött életéről nevezetes. Itt írta leveleit Mikes Kelemen, melyek hűen tükrözik a száműzöttek mindennapjait és szerzőjének érzelmi hullámzásait.

 „Már mi itt derék házas-tüzes emberek vagyunk, és úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont. De tréfa nélkül, édes néném, mi itt igen szép kies helyt vagyunk. A város elég nagy és elég szép, a tengerparton lévő kies és tágas oldalon fekszik. Az is való, hogy Európának éppen a szélyin vagyunk; lóháton innét Constancinápolyban két nap könnyen el lehet menni, tengeren pedig egy nap." (Részlet Mikes Kelemen 37. leveléből, Rodostó, 28. maji 1720.)

A fejedelem ebédlőpalotájának tartott épületben 1968 óta működik az emlékmúzeum

Dísztermében megtalálható a Rákóczi által faragott karosszék másolata is

Tekirdağban 1720-tól 25 évig élt magyar kolónia, ennek emlékét büszkén őrzi a település. A fejedelem egykori fogadó- és ebédlőépületében kapott helyet a Rákóczi Múzeum (lakóháza és kápolnája az utca végén voltak, ma már nincsenek meg). Második emeleti díszterméből ma is ugyanabban a tengerre nyíló kilátásban gyönyörködhetünk, amelyben egykor Rákóczi és vendégei. A Magyar Nemzeti Múzeum 1968-ban rendezte be az első kiállítását a hagyományos oszmán házban, amelyet a közelmúltban fel is újítottak. A tárlatban Rákóczi szobra, az életéről szóló dokumentumok, valamint a korabeli tárgyak másolatai találhatók. A kulcsok őrzője a múzeum megnyitása óta Ali Kabul, aki már bő negyven éve, magyar nyelvű tárlatvezetéssel és töretlen lelkesedéssel várja a látogatókat.

Ali Kabul, a kulcsok őrzője

A tengerparti emlékház egyik szobája

A Rákóczi Múzeumtól két sarokra, a helyiek által csak Magyar utcának (Macar Sokak) nevezett kis úton áll gróf Csáky Mihály egykori otthona. Az épületet a helyi önkormányzat újította fel, jelenleg a Török–Magyar Kultúra Háza, melynek kiállítása az egykori magyar kolónia tagjait és életüket mutatja be. Itt van a tiszteletbeli magyar konzul és a Török–Magyar Baráti Társaság irodája is. Nagy érdemük, hogy a minden év júniusában megrendezett Rodostói Cseresznye Fesztiválon mára állandóvá vált a magyar nap is.

A Csáky-házban az egykori Magyar utca életét ismerhetjük meg

A Béke és Szabadság Parkjában, a Márvány-tenger partján áll II. Rákóczi Ferenc távolba merengő grandiózus szobra, mellette „Édes Néném" és Mikes Kelemen fából faragott emlékműve. A fejedelem titkárának nevét 2012 óta pedig külön park őrzi a városban, amely a helyi diákok egyik kedvelt találkozási pontja.

A Mónus Béla által faragott Édes néném és Mikes Kelemen emlékműve

Sait Rüstem török szobrászművész alkotása a fejedelemről

1. Piroskából Eiréné
2. „Úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont”
3. A „Virágok mezején”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?