2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Ma is szolgál megoldatlan rejtélyekkel Petra, a nabateusok titokzatos városa

2020. december 28. 12:09 Múlt-kor

Menedékből város

Ez a fordulat mindenekelőtt a nabateusok ügyességének és elmésségének köszönhető. Hasznot tudtak húzni a kevésbé előnyös földrajzból és fejlett kereskedelmi meglátásaik voltak. A korszak többi virágzó városával ellentétben Petra nélkülözte a vizet és egy oázis létesítéséhez szükséges feltételeket.

Azonban a nabateusok kifinomult rendszereket találtak ki, hogy kihasználják a kilométerekkel messzebb felbukkanó forrásokat, melyek vizét a városba vitték, ahol szabadtéri medencékben vagy kőlapokból álló zárt ciszternákban tárolták. Rendezett módon még az utolsó csepp esővizet is összegyűjtötték. Így garantálták a több ezer lakó ellátását, és a városba érkező karavánok élelmezését, melyek hónapokon keresztül szelték át a sivatagot. Ezek luxuscikkeket szállítottak Arábiából, Indiából, sőt, még Kínából is.

Sztrabón szerint rengetegen voltak és ez alatt annyi embert és tevét értett, hogy seregnek tűntek. Petra környékén ütöttek tábort, karavánszerájokban, ahol bőségesen találtak ételt és italt és ahol felszerelkezhettek eleséggel. Az idő elteltével a városban, ahol az adás-vételi ügyleteket lebonyolították, kereskedő- és hitelező irodákat létesítettek.

Azokon a földeken, ahol a nabateusok éltek, az Araván völgyében rezet bányásztak, a Holt-tengerből pedig szurkot termeltek ki, amit Egyiptomban adtak el, ahol a halottak bebalzsamozására, valamint a hajók réseinek eltömítésére használták. Csak ezekkel kereskedve azonban a nabateusok nehezen értek volna odáig, hogy egy fejlődő birodalmat hozzanak létre. Így szerencséjük fellendítését a karavánokban látták.

A nabateusok viselték gondját a mindenféle javaknak attól kezdve, hogy beléptek a királyságukba és azokat tovább exportálták a Földközi-tenger kikötői felé, főleg Gázába és Alexandriába. Ténylegesen a legfontosabb út, amelyet létesítettek, a gázai volt. Onnan hajókon Görögországba és Itáliába küldték a termékeket, ahol túlzó összegeket fizettek értük. Ebből eredt a sivatagi királyság növekvő gazdagsága.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A 19. század elején az európai utazók számára igencsak nehéz volt belépniük az Oszmán Birodalom területére. A lelkes Kelet-kutató Burckhardt kulturális ismeretei révén nyert bebocsátást a csodák földjére.Az ókori görög történetíró, Diodórosz a nomád törzsek és karavánok menedékeként, illetve pihenőhelyeként írta le a várost.A KolostorPetra klímája sivatagos, meglehetősen kevés csapadékkal. Az esővíz összegyűjtéséhez a várost egy meredek sziklafalakkal körülvett széles medencében helyezték el.„A kincstár” Petránál
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár