Lakattal próbálták megakadályozni, hogy a „vámpírgyermek” elhagyja a sírját

A halálakor 5-7 év körüli gyermeket a 17. században temették el a Lengyelország északi részén fekvő Pień faluban, egy olyan temetőben, ahova a szegények és az „elveszett lelkek” kerültek, akik nem engedhették meg maguknak, hogy a templomkertben nyugodjanak.

A csontvázat alig néhány méternyire találták meg a tavaly felfedezett „vámpírnő” sírjától, akit ugyanebben a korszakban temettek el egy sarlóval a nyakán és szintén egy lakattal a lábán. A korabeli néphiedelem szerint az ilyen lakatok a holtak sírhoz kötésére szolgáltak.

„A lakat azt mutatja, hogy a helyiek féltek a gyermektől halála után” – mondta Dariusz Poliński, a toruńi Nikolausz Kopernikusz Egyetem régésze. A temetőben egy harmadik lakat is a felszínre került, de környékén csak szétszórt csontokat találtak.

A lelőhelyen nem találtak több ilyen gyermekcsontvázat, és valószínűleg egész Európában ez az egyetlen ilyen jellegű temetkezés – tette hozzá Poliński.

A feltárás alatt álló sírkert nem a falu bevett temetője volt, amely a templomhoz tartozó szentelt földön terült el, de elhelyezkedése nem ismert. A templomkertbe temetkezni drága volt, így aki ezt nem tudta megfizetni, azt máshol helyezték örök nyugalomra.

Ebben a kisebb temetőben földelték el az „elveszett lelkeket” is, messze a templomtól, még akkor is, ha meg tudtak volna fizetni egy drágább temetést. A tavaly megtalált „vámpírnő” például láthatóan gazdag volt: ruhájában a régészek aranyszálakat fedeztek fel, koponyáján pedig aranypettyeket találtak, ami arra utal, hogy aranytartalmú gyógyszert fogyasztott.

Poliński és csapata jelenleg a nő DNS-elemzésének eredményére vár, amiből többet tudhatnak majd meg róla; eddigi eredményeik azonban arra utalnak, hogy a nő súlyos beteg volt. Szeretnék továbbá elemezni a gyermek most fellelt maradványait is, akiről még nem tudják, hogy lány vagy fiú volt.

A halott gyermekek különösen erős félelmet váltottak ki az élőkből, akik úgy hitték, szellemként térhetnek vissza – különösen, ha a gyermek hirtelen vagy szokatlan módon halálozott el. Bár a tavaly talált nő és most a gyermek kapcsán is sokszor előkerült a „vámpír” jelző, Poliński elmondta, hogy ez a modern koncepció későbbi keletkezésű, és a 17. században nem használták.

Több gyermek csontjait is megtalálták az ásatás során, de a maradványokat láthatólag már korábban megzavarták, további teljes gyermekcsontvázat pedig nem találtak. Egy állkapocstöredék zöldre színeződve került elő: a régészek szerint ez a korban gyakori szokás eredménye, amely szerint rézpénzzel a szájában temették el a gyermeket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?