2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Közel hatvan éve mérgezi Kína és India kapcsolatát a „himalájai Pearl Harbor”

2020. június 17. 16:42 Múlt-kor

Szerteágazó okok

Az indiai elitek jóval kritikusabb szemlélettel viszonyultak a háborúhoz: Nehru önzetlen el nem köteleződési politikáját (amely a hidegháborús szuperhatalmak versengésére adott válaszként indult), illetve Kínával kapcsolatos naiv, a valóságtól elrugaszkodott hozzáállását tekintették a vereség okának.

Felelősnek tartották továbbá Nehru védelmi miniszterét és protezsáltját, Krisna Menont, legfőképpen India véderőinek borzasztó állapotáért és a katonai vezetés helytelen, különc kezeléséért.

Maga Nehru azt a magyarázatot adta az agresszióra, hogy Kína nem tűrte India egyre növekvő nemzetközi presztízsét, és azt sem, hogy az el nem kötelezett országok mozgalmának élére állt.

Nem lehetett figyelmen kívül hagyni azonban a Kínát rendkívüli mértékben irritáló tibeti kérdést sem, különösen nem az India vendégeként száműzetésben élő dalai láma által kiadott Kína-ellenes propagandát.

Mindemellett Kína egyszerűen kinyilvánította fennhatóságát olyan határvonalak felett, amelyek formálisan sosem kerültek meghatározásra, mert megtehette. A bizonytalan határvonalak leginkább India gyarmati múltja nehéz örökségének részei – a britek által egykor kijelölt határokat a térségben terjeszkedő Kína nem érezte magára nézve kötelezőnek.

Közel 60 év elteltével az 1962-es konfliktusra való visszautalások különböző okokból mind Kína, mind India részéről tele vannak kollektív emlékezetkiesésekkel. Indiában a háború máig traumatikus pillanat, a felszabadulás utáni történelem szégyenfoltja, amellyel az ország máig nem birkózott meg.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A dalai láma, Dzsaváharlál Nehru indiai miniszterelnök és Csou En-laj kínai miniszterelnök Indiában, 1956. (kép forrása: Wikimedia Commons)Dzsaváharlál Nehru (k) és Krisna Menon (jsz) az ENSZ központjában New Yorkban, 1956. (kép forrása: Wikimedia Commons)Indiai csapatok a Himalájában, 1962. (kép forrása: histhrill.com)Kínai katonák előtt magukat megadó indiai csapatok (kép forrása: defence.pk)Az amerikai blokád ellen tüntető fiatalok a londoni Hyde parkban, 1962. október (kép forrása: Wikimedia Commons)Indiai tisztek egy, a kínai határ mentén lévő erődítményben, 1962. (kép forrása: Getty Images)
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár