2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Küzdelem az idővel, avagy hogyan veszít több mint 3000 évenként egy teljes napot az emberiség? 

2022. február 28. 18:10 Múlt-kor

A szökőévet Julius Caesar vezette be – de az egyiptomiaktól vette át

Caesart vélhetően igencsak zavarta a Mercedonius-rendszer, mivel teljhatalmú diktátorként teljességgel átszabta a római naptárat – e naptárreformmal vette kezdetét a ma használt egyetemes naptár kialakulása.

Caesar Egyiptomban győződött meg arról, hogy az ott bevett, szigorúan szoláris naptár sokkal praktikusabb, mint a változékony római.

A fáraók birodalmában alkalmazott naptár a csillagászok megfigyelései szerint működött, a helyreigazításokat az ő utasításukra betoldott, öt vagy hat napból álló interkaláris hónappal oldotta meg.

Caesar a filozófus Szoszigenésszel és más tudósokkal karöltve ehhez eszközölt módosítást: a csillagok figyelése helyett minden negyedik évben egy napot toldottak a naptárhoz.

A római naptár elmaradásait megoldandó, Caesar két hosszú hónapot adott hozzá a Kr. e. 46. évhez, és a julián naptárként ismert kalendárium Kr. e. 45. január 1-jén lépett életbe.

A rómaiak sem számoltak tökéletesen

A római naptár maradt a keresztény Európa általános naptára is. Az 1054-es nagy egyházszakadás után is mind a katolikus, mind az ortodox területeken ez maradt használatban.

A 16. századra azonban a tudósok megfigyelték, hogy az évek ismét „elcsúsztak” – Caesar és Szoszigenész számítása, miszerint a szoláris év 365,25 nap hosszú, igen közel járt a valósághoz, azonban nem volt teljesen egzakt – mintegy 11 perccel becsülte túl az év hosszát.

Ez főként azért okozott problémát, mert a húsvét eddigre eltolódott hagyományos helyéről – a tavaszi napéjegyenlőség utáni első teliholdat követő első vasárnaptól – mintegy tíz nappal.

XIII. Gergely pápa új naptár elkészítésére adott utasítást. Az új naptár megtartotta a négyévente betoldott szökőnapot, azonban kompenzálta ennek pontatlanságát azzal, hogy a 400-zal nem osztható kerek centuriális (évszázadkezdő) években kihagyja. Ennek eredményeképpen sem 1700, sem 1800, sem 1900 nem volt szökőév, 2000 azonban már az volt.

A Gergely-naptár bevezetése volt az utolsó jelentősebb módosítás a nyugati világ által használt naptárban. A szakértők megjegyzik ugyanakkor, hogy az eszerinti 365,2421 napos év is kerekítés, ami miatt idővel ismét korrekcióra lesz szükség.

Mivel azonban a Gergely-naptár jelenlegi formájában nagyjából 3030 évente téved egy teljes napot, ez nem tartozik az emberiség legsürgetőbb problémái közé.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Hieroglif írással készült naptár EgyiptombanKészülődés a következő szökőévre (1903-as karikatúra)Férjfogásra készülve – a szökőévek ezen furcsa szokását a korabeli karikatúrák is megörökítették
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár