Könnyen térdre kényszerítette az Inka Birodalmat a trónviszály közepette felbukkanó Pizarro
2019. június 26. 13:45 MTI
478 éve, 1541. június 26-án gyilkolták meg limai palotájában saját társai Francisco Pizarrót, az Inka Birodalom meghódítóját. Pizarro 1535-ben alapította meg Limát, később ezt nevezte élete legnagyobb tettének.
Korábban
A konkvisztádor valamikor 1471 és 1476 között született Trujillóban, Spanyolország egyik szegény vidékén egy katona törvénytelen fiaként. Írni-olvasni nem tanult meg, kondás volt, amikor a szóbeszéd szerint mesés kincseket rejtegető Újvilágba utazott szerencsét próbálni.
Számos felfedező és hódító vállalkozásban vett részt, de ekkoriban még nem tűnt ki társai közül. 1513-ban tagja volt Vasco Núñez de Balboa panamai expedíciójának, amely a földszorost átszelve elsőként pillantotta meg a Csendes-óceánt. Az új kormányzó parancsára később ő tartóztatta le a lázadással vádolt Balboát, ebbéli érdemeiért az újonnan alapított Panamaváros első polgármestere lett.
Már tekintélyes ember volt, amikor 1524-ben egy Diego de Almagro nevű másik kalandorral a legendás dél-amerikai „Aranyország”, Biru (Peru) keresésére indultak, de útjuk az éhség, a rossz idő és az ellenséges indiánok miatt kudarcba fulladt.
1526-ban újra próbálkoztak, s most már az ecuadori partoknál bukkantak is némi aranyra. Pizarrónak meggyőződésévé vált, hogy a szóbeszéd igaz, a kincsekben gazdag föld valóban létezik. A hírről futár útján beszámolt az új panamai kormányzónak, de az már nem bízott benne, és azonnali hazatérésre szólította föl.
Pizarro megtagadta a parancsot, és társait is választásra szólította fel. Kardjával vonalat húzott a földre, mondván: az egyik oldalon van Panama és a szegénység, a másikon Peru és a gazdagság, ő délre indul. A vele maradt tizenhárom emberrel ismét Peruba hajózott, s meggyőződött a terület hihetetlen gazdaságáról.
A vállalkozást továbbra is ellenző kormányzót úgy kerülte meg, hogy visszatérése után Spanyolországba utazott, és kieszközölt egy kihallgatást V. Károly királytól. Az uralkodót meggyőzték Pizarrónak az Eldorádóról szóló színes meséi, nemesi rangot kapott, és kinevezték a meghódításra váró gyarmat kormányzójává.
Harmadik útjára 1530. december 27-én három testvérével és Almagróval, 180 emberrel, 37 lóval, 26 puskával és néhány ágyúval indult, az expedíció elején még száz Panamából érkezett kalandéhes spanyol is csatlakozott hozzá.
Pizarro legnagyobb szerencséjére éppen egy trónviszály közepébe csöppent: az alig százéves, mintegy egymillió négyzetkilométer területű Inka Birodalom trónjáért vívott véres belviszály miatt a helyiek alig szenteltek figyelmet a spanyoloknak, akik szinte akadálytalanul jutottak el a birodalom szívéig, csak tucatnyi embert veszítve az összecsapásokban.
A trónharcokból győztesen kikerült új inka, Atahualpa 1532. november 16-án tízezer bottal felfegyverzett harcosa közt fogadta Pizarrót és mintegy 200 emberét. A spanyolok felszólították: vegye fel a keresztény vallást, és hódoljon be a spanyol királynak. A sértett és megdöbbent inka nemmel válaszolt, és a földre hajította a Bibliát, mire Pizarro a „szentséggyalázás” miatt támadást vezényelt.
A spanyolok előbb sortüzet adtak, majd lovasrohamot indítottak, az indiánok nagy részét lemészárolták, Atahualpát elfogták. Az inka váltságdíjként felajánlotta: két szobát ezüsttel, egyet pedig arannyal töltet meg addig a vonalig, amelyet egy felemelt karddal húznak a falra.
Ő állta a szavát, Pizarro azonban nem: a fejedelmet a kincsek összehordása után testvére meggyilkolása, a spanyolok elleni összeesküvés, többnejűség és bálványimádás címén halálra ítélték, és 1533. augusztus 29-én kivégezték.
Atahualpa a vérpadon felvette a keresztséget, ezért előbb megfojtották, és csak utána gyújtották meg a máglyát. Az aranyat és az ezüstöt elosztották, még az egyszerű katonák is dúsgazdag emberként térhettek haza.
A spanyolok ezek után harc nélkül foglalták el és rabolták ki a birodalmat. Pizarro 1535-ben megalapította Limát, később ezt nevezte élete legnagyobb tettének. A külső veszély elmúltával a hódítók egymás ellen fordultak, s Almagro húzta a rövidebbet, Pizarro elfogatta és kivégeztette.
Almagro fia 1541. június 26-án állt bosszút: embereivel palotájában rohanták le és gyilkolták meg az Inka Birodalom meghódítóját. Az ifjabb Almagrót a királyi biztos fejeztette le, majd kivégeztette a fellázadt Gonzalo Pizarrót, a hódító öccsét is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Biblia
- Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
- Károlyi Gáspár Bibliája felbecsülhetetlenül mérföldköve a magyar irodalmi nyelv fejlődésének
- A maga korában katonai zseniként ismerte a világ a Ben-Hur szerzőjét
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
- Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
- Pontos számítások helyett a hagyomány határozza meg Jézus születésének napját
- Néhány perc alatt, rekordáron elkelt a legkorábbi ismert héber Biblia
- A világ legrégebbi ismert Bibliáját állítják ki Tel-Avivban
- A középkorban pontosan kiszámolták a teremtés kezdetének dátumát is
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.