Kínától a Jeges-tengerig – az Osztrák-Magyar Monarchia öt különös vállalkozása

Hegyi tarack a sivatagban – osztrák-magyar csapatok Palesztinában az első világháború éveiben

 Az első világháború idején az Osztrák-Magyar Monarchia katonái leginkább a Balkánon, keleten az orosz-fronton, majd Olaszország hadbalépését követően az Isonzó mentén vettek részt a Központi Hatalmak hadműveleteiben. A császári-királyi csapatok azonban kisebb létszámban feltűntek a világháború többi frontján is, így harcoltak a nyugati lövészárkokban, sőt egy hadosztály egészen Gázáig is eljutott.

A Török Birodalom hadbalépését követően Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia lehetőségeihez mérten igyekezett támogatni meglehetősen elmaradott szövetségesét. Ennek jegyében már 1915-ben érkeztek osztrák-magyar segédcsapatok Törökországba, akik a szövestégesek Gallipolinál megkísérelt partraszállásának sikeres visszaverésében segédkeztek, majd török kérésre egy 22 tisztből és 813 katonából álló hegyi tarack tüzérhadosztályt küldött Palesztinába az osztrák-magyar hadvezetés. A katonák 1916 áprilisában érkeztek meg Palesztinába, ahol a török és német csapatokat támogatták. Augusztusban sikeresen fedezték a török gyalogság visszavonulását egy brit támadás után, majd október végén Betlehembe települtek. Itt érte őket Ferenc József halálának híre, majd itt ünnepelték a karácsonyt is.

A többnyire magyar nemzetiségű tüzérek eredményesnek bizonyultak a sivatagi hadszíntéren. 1917. márciusban az egyesített török-német-osztrák-magyar seregek sikerrel verték vissza az angolok Gáza térségében indított támadását, majd áprilisban egy újabb támadást is meghiúsítottak. Utóbbi alkalommal a magyar tüzérek három brit tankot is kilőttek. Októberben aztán a szövetségesek végül sikeresen áttörték a frontot, akkor a Monarchia tüzérei a török csapatok visszavonulását fedezték.

A hadosztály egészen a háború végéig a Közel-Keleten maradt, ahol leginkább a Jordán folyó mentén vetették be őket. A fegyverszünetet követően az itt harcoló osztrák-magyar katonákat Konstantinápolyban gyűjtötték össze, majd hajóval Triesztbe szállították őket. Végül 1919 januárjában térhettek vissza otthonaikba.

1. A Monarchia egyetlen gyarmata
2. Boszniának hegyei, a fekete kövei...
3. A sah, az orvos és a tábornokok – osztrák-magyar katonai misszió Perzsiában
4. Jégbe fagyva északon – Ferenc József-föld véletlen felfedezése
5. Hegyi tarack a sivatagban – osztrák-magyar csapatok Palesztinában az első világháború éveiben

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?