2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kilenc fegyver, amellyel az ókori Egyiptom világverő hatalommá vált

2020. december 10. 08:36 Múlt-kor

Az ókori Egyiptom hadereje az Újbirodalom korában (Kr. e. 1550 – Kr. e. 1070) a korszak egyik legjobbjává fejlődött, ezt az eredményt azonban másoktól kölcsönzött fegyverzettechnikával érte el. Korai történelme során Egyiptom harcosai egyszerű kőfejű buzogányokkal, fém hegy nélküli fa lándzsákkal, valamint bárdokkal és egyszerű íjakból kilőtt nyilakkal védték meg a Nílus-menti birodalmat a núbiai és líbiai törzsektől. Miután azonban a Középbirodalom korának végén a Közel-Keletről (feltehetőleg a mai Szíria területéről) származó, igen rejtélyes hükszoszok átvették a hatalmat Egyiptom felett (a legújabb kutatások szerint annyira nem katonai hódítással, mint békés betelepüléssel) Kr. e. 1650 körül, lényegesen fejlettebb fegyverzetet is hoztak magukkal, mint például a harci szekeret, illetve a laminált íjat.

A bronzhegyű lándzsa és a pajzs

A második átmeneti kor néven ismert, az idegen uralom megalázó valóságával telt időszak során az egyiptomiak alaposan áttanulmányozhatták a hódítók fegyverzetét. Amikor I. Jahmesz (ur. Kr. e. 1550 – Kr. e. 1525) felszabadította és újraegyesítette Egyiptomot, az Újbirodalom első fáraójává vált.

Ebben az új aranykorban Egyiptom nagyfokú fejlesztéseket hajtott végre haderejében, fejlettebb fegyverzete és hatékony bürokráciája segítségével pedig a birodalom kiszélesítette határait, és meggazdagodott a hódoltatott népek által fizetett adókból. Az alábbiakban kilenc fegyver következik, amelyek lehetővé tették, hogy Egyiptom felülkerekedjen ellenségein.

Az egyiptomi haderőnek – számos más ókori sereghez hasonlóan – a gerincét a lándzsával felszerelt gyalogság adta. A bal kezükben fából készült pajzsot (ikem), jobbjukban bronzhegyű lándzsát (dzsa) tartó egyiptomi gyalogság szoros alakzatokban közelítette meg az ellenséget.

A lándzsa hossza lehetővé tette, hogy a katonák pajzsuk relatív biztonsága mögül döfjenek az ellenség felé, a bronz hegy pedig elég kemény volt ahhoz, hogy átszúrja a legtöbb korabeli bőrpáncélt.

Ami azonban ennél is fontosabb, hogy olcsón gyártható és pótolható fegyverről van szó. „Egy olyan korban, amikor a fém oly drága volt, az embernek csak egy kis bronzra volt szüksége a hegyén” – mondta el Paul Elliott történész és hagyományőrző, a Hadviselés az Újbirodalom Egyiptomában című könyv szerzője. „Újoncok százait lehetett velük felfegyverezni, tökéletesek voltak a korabeli hadviseléshez.”

A hükszoszok megérkezése előtt az egyiptomi lándzsák megerősítetlen fahegyekkel bírtak, amelyek hajlamosak voltak a törésre harc közben. A Szíriából érkezők megmutatták nekik, hogyan öntsenek egyszerű bronz hegyeket, amelyek üreges talpát csupán rá kellett húzni a fa nyélre.

Az egyiptomi pajzsok szintén egyszerűek voltak – három deszkadarab természetes ragasztóval, illetve állatbőrökkel eggyé erősítve –, azonban nem lebecsülendő védelemmé alakultak, amikor a szoros, a későbbi görög falanxra emlékeztető alakzat szinkronban alkalmazta őket.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
II. Ramszesz a különleges fegyverrel a kezében egy domborművönII. Ramszesz harci szekerén a kadesi csatában (Kr. e. 1274) (kép forrása: Wikimedia Commons)Elektrumberakásokkal díszített gyiptomi hopes Nábluszból, a mai Jordánia területén (kép forrása: Wikimedia Commons)Egy egyiptomi pikkelypáncél-elemII. Ramszesz íjával, harci szekerén a kadesi csatában az Abu Szimbel-i Ramszesz-templom egyik reliefjén (Kr. e. 1274) (kép forrása: Wikimedia Commons)Bronzpengéjű egyiptomi bárdok az Újbirodalom korából a firenzei Nemzeti Régészeti Múzeumban (kép forrása: Wikimedia Commons)Vonuló egyiptomi gyalogság egy domborművönEgy díszes kukri Indiából (kép forrása: Wikimedia Commons)Vasból készült görög kópisz a Kr. e. 4-5. század tájékáról (kép forrása: Wikimedia Commons)
Legfrissebb
Legolvasottabb
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár