Hónap: november • Nap: 22
1490. november 22.
Bécsújhely magyar őrsége kaput nyit Miksa római király hadai előtt
1497. november 22.
Vasco da Gama megkerüli a Jóreménység-fokot
1542. november 22.
A spanyol korona megkezdi az indiánok fokozatos felszabadítását
A spanyol korona az ún. `Új Törvények` (Leyes Nuevas) formájában először bocsát ki olyan törvényeket, melyek célja a közép- és dél-amerikai spanyol gyarmatokon rabszolgává tett indiánok fokozatos felszabadítása. A törvények azonban csak lassan javítanak az indiánok helyzetén, mert a reformok végrehajtása a bő hozamú bevételi forrásaikat védő spanyol hódítók ellenállásába ütközik. Mivel az ezüstbányákban és ültetvényeken végzendő munkára az indiánok nem igazán alkalmasak, 1501-ben a korona engedélyezi, hogy Nyugat-Afrikából rabszolgákat hozzanak. A rabszolgapiacok portugál kézen vannak, így Spanyolország kénytelen együttműködni riválisával.
1550. november 22.
Meghal Beham német festő és grafikus
Frankfurt am Main-ban meghal Hans Sebald Beham német festő és grafikus. Nürnbergből való kiutasítása után, 1531-ben Frankfurtban telepedett le. Brandenburgi Albrecht bíboros számára festett képeket. Dávid király élete című művét a párizsi Louvre őrzi. Grafikai műveit, így a Christian Egenolph könyvkiadó számára készített könyvillusztrációit és fiziognómiai rajzait humoros látásmód, karikatúraszerű ábrázolás jellemzi. Ornamentális mintalapjai a kortárs reneszánsz iparművészet díszítménykincsének alakításában fontos szerepet játszottak.
1575. november 22.
III. Murád szultán és I. Miksa megbízottai nyolc évre megújítják a drinápolyi békét
1606. november 22.
A császári őrség feladja Várad várát Bocskai megbízottainak
1613. november 22.
Bethlen Gábor bevonul Szebenbe
1617. november 22.
I. Musztafa szultán lép trónra Isztambulban
1659. november 22.
Szejdi Ahmad budai pasa 17 ezres hadával Zajkánynál megveri II. Rákóczi György seregét
1677. november 22.
Wesselényi Pál báró elfoglalja Nagybányát
1687. november 22.
Esterházy János gróf visszafoglalja a töröktől Palota várát
1881. november 22.
Meghal Ami Boué osztrák geológus
Hamburgban született 1794. március 16-án, Svájcban, majd Párizsban tanult, s Edinburghban szerzett orvosi doktorátust. Itt sokat tanulmányozta Skócia geológiáját. 1815- ben tért vissza Párizsba, ahol egyik kezdeményezője volt a Francia Földtani Társaság 1830-as megalapításának. 1835-ben Bécsbe költözött, osztrák állampolgár lett, majd az Osztrák Birodalmi és a Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta. 1829-ben elkészítette Európa első földtani térképét, majd 1843-ban a világ első ilyen kiadványát. 1821 és 1833 között számos utazást tett Magyarországra és a szomszédos országokba. Törökországba 1836-38 közt három expedíciót vezetett, erről szóló hatalmas munkájáért külön elismerésben részesült. A Balkán és Közép-Európa földtani feltárásában nagy szerepe volt. 1821-ben a Kárpátok felépítését tanulmányozta, majd 1822-ben Erdélybe és a Bánátba látogatott. Erdélybe 1824-ben is visszatért, járt Nagyváradon, Kolozsvárt, Nagybányán, Máramarosszigeten, Déván és Brassóban. A Maroson tutajjal ereszkedett le. Magyarország területének legnagyobb részét is bejárta és geológiailag kutatta. Ő ismerte fel az Alpok és a Kárpátok közti tektonikai folytonosságot. A földkéreg szerkezeti erőinek tulajdonította a Kárpátok íves hajlását is. Halála előtt megírta önéletrajzát, melyben kiemelte magyarországi utazásainak jelentőségét.
1895. november 22.
Ferenc József szentesíti a szabad vallásgyakorlásról szóló törvényt
Ferenc József uralkodó szentesítette az 1895:XLIII. törvénycikket, amely szerint mindenki szabadon követhet bármely vallást. Ettől kezdve a politikai jogok gyakorlása nem függött a vallási hovatartozástól. A jogszabály a felekezetenkívüliséget is elismerte. Az 1.§ kimondta: `Mindenki szabadon vallhat és követhet bármely hitet vagy vallást, és azt az ország törvényeinek, valamint a közerkölcsiség kívánalmainak korlátai között külsőképen is kifejezheti és gyakorolhatja. Senkit sem szabad törvényekbe vagy a közelkölcsiségbe nem ütköző vallási szertartás gyakorlásában akadályozni, avagy hitével nem egyező vallási cselekmény teljesítésére kényszeríteni.` A 2.§ szerint `a polgári és politikai jogok gyakorlására való képesség a hitvallástól teljesen független`. 3.§: `vallási hite vagy egyházi szabályai senkit sem menthetnek föl törvényen alapuló bármely kötelesség teljesítésétől.` 4.§: `egyházi fenyíték nem alkalmazható senki ellen abból az okból, mivel az illető törvényben rendelt valamely polgári kötelességét teljesítette, vagy törvényben tiltott valamely cselekvést nem vitt véghez, vagy pedig mivel törvény által engedett polgári jogait szabadon gyakorolta.` 5.§: `valamely vallásfelekezetből kilépni, vagy valamely vallásfelekezetbe belépni mindenkinek szabad a törvényekben megállapított feltételek alatt. Ez lehetővé tette a felekezeten kívüliség állapotának törvényes elismerését is.` 6.§: `a latin, a görög és az örmény szertartású katholikus, az evangélikus református, az ágostai hitvallású evangélikus, a görög-keleti szerb és görög-keleti román, valamint az unitárius egyházakra és hívekre - nem különben az izraelitákra vonatkozó törvények és jogszabályok változatlanul fenntartatnak.` A törvény helyébe az Országgyűlés 1990. január 24-i ülésén elfogadott új jogszabály lépett. Ezt a parlament a lelkiismereti és vallásszabadság érvényre juttatása, a mások meggyőződését tiszteletben tartó, a tolerancia elvét megvalósító magatartás elősegítése érdekében, és ennek garanciájaként az egyházak önállóságának biztosítása, az állammal fennálló kapcsolatainak szabályozása céljából - összhangban az Alkotmánnyal, továbbá a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásaival - hozta meg.
1916. november 22.
Meghal Jack London
Jack London amerikai író 40 éves korában, testben és lélekben megtörve öngyilkosságot követ el a farmján, Glen Ellenben, Kaliforniában. Jack London, eredeti nevén John Griffith, szegény családból származott, ezért már a 14. életévétől maga kereste meg a kenyerét, többek között, mint csavargó, aranybányász és tengerész. Emellett autodidakta módon (önképzéssel) képezte magát. Rudyard Kipling és Robert Louis Stevenson regényei, valamint Charles Darwin, Friedrich Nietzsche és Karl Marx elméletei hatottak rá. 1900 körül kezdett London írói pályája felfelé ívelni. Részben önéletrajzi ihletésű regényeiben, amelyek gyakran játszódnak a Csendes-óceánon vagy Alaszkában, részben az egyes embernek a létezésért vívott hősies harcát, másrészt, mint szocialista a szegények életét ábrázolta realista módszerekkel. Zaklatott élete végén, amelynek során, mint haditudósító Japánba is eljutott, alkoholistává vált és visszahúzódott kaliforniai farmjára, ahol öngyilkos lesz.
1943. november 22.
Libanon kikiáltja függetlenségét
1943. november 22-én kikiáltották - az addig francia gyarmat - Libanon függetlenségét. A Földközi-tenger keleti partján elterülő ország nevét a Libanon-hegységről kapta. A héber eredetű szó fehéret jelent, mivel a hegység csúcsait télen hó borítja, illetve sziklái jellegzetesen fehérek. Földrajzi helyzete miatt Libanon mindig is a hódítások célpontja volt. A föníciaiak (Kr.e. 2000-600) után az egyiptomiak foglalták el, ezt követően asszír, perzsa, görög, római és bizánci, végül 626-tól arab fennhatóság alatt állt. Területén viszonylag korán gyökeret vert a kereszténység. Az 1516-ben kezdődött török fennhatóság ellen számos felkelés robbant ki. Az első világháború után Libanon francia mandátumterület lett 1939-ig. 1941. november 22-én kikiáltották a független Libanoni Köztársaságot, amelynek szuverenitását Franciaország 1943-ban ismerte el. Ebben az évben a pártok megállapodtak, hogy az ország mindenkori elnöke maronita keresztény, miniszterelnöke szunnita, a parlament elnöke síita muzulmán
1946. november 22.
Piacra dobják a golyóstollat
Bíró László, a hipnózissal is foglalkozó Argentinában élő magyar újságíró találmányát, a gyorsan száradó tintával működő golyóstollat először Angliában vezették be a piacra.
1955. november 22.
A szovjetek felrobbantják második hidrogénbombájukat
1955. november 22-én robbantották fel a második szovjet hidrogénbombát. (Az elsőt 1953-ban.) Az Andrej Szaharov fizikus által szerkesztett bombát Szemipalatyinszk térségében próbálták ki. Az eseményt követően - mivel az az amerikai hidrogénbomba-monopólium megszűnését jelentette - felgyorsult a fegyverkezési spirál. De a pusztító fegyver `sikeres kipróbálása` nemcsak a katasztrofális fegyverkezési versenyben jelentett döntő fordulatot, hanem a zseniális tudós életében is. Szaharov ugyanis szembefordult saját szülöttével és a hidegháborús hajszával, s az emberi jogok minden áldozatra kész harcosává vált. Így lett végül a félelmetes termonukleáris fegyver egyik megalkotójából köztiszteletben álló, Nobel-békedíjas humanista.
1956. november 22.
Megkezdődnek Melbourne-ben az olimpiai játékok
Megkezdődtek Melbourne-ben az olimpiai játékok, ahol a magyar sportolók 10 aranyérmet nyertek. Papp László páratlan sikert hajtott végre: harmadszor nyert ökölvívásban olimpiai bajnokságot. De ugyanilyen jól szerepeltek a kardvívók és a női tornászok is. A stadionban a magyar küldöttség fekete zászlóval vonult fel. Vicc a korabeli Budapesten: Miért győzött Vlagyimir Kuc a 10 000 méteres síkfutásban? Válasz: Mert Bütyök (Kovács József) futott a 2. helyen mögötte.
1963. november 22.
John F. Kennedy merénylet áldozata lesz
Országos körútja során John F. Kennedy elnököt a texasi Dallasban megölik. Harminc perccel a halálos lövések után a 46 éves elnök a Parkland Memorial Hospitalban belehal súlyos sérüléseibe, anélkül hogy visszanyerte volna öntudatát. Az ugyancsak megsebesülő John Conally texasi kormányzó életét sikerül megmenteni. Már 99 perccel Kennedy halála után Lyndon B. Johnson alelnök Washingtonban, mint az Egyesült Államok 36. elnöke leteszi az esküt. A nemzetközi közvélemény gyászolva és felháborodva fogadja a Kennedy elleni merénylet hírét. Mint feltételezett gyilkost a rendőrség még aznap elfogja Lee Harvey Oswald volt tengerészt. Indítékait illetően teljes a bizonytalanság. Vallomást nem tesz. Az események rekonstruálása a következő képet mutatja: 11.40 óra: Kennedy és felesége, Jacqueline repülőtéren Dallasba érkezik; 11.51 óra: az oszloppal nyitott gépkocsin elindul a repülőtérről; 12.30 óra: amikor a kocsi elhalad az Elm Streeten, Kennedyt és Conallyt több lövés éri egy ház ötödik emeletéről; 13.00 óra: Kennedy a kórházban meghal; 13.35 óra: a feltételezett merénylőt a Texas Színházban elfogják, miután szökés közben lelőtt egy rendőrt. Két nappal Kennedy meggyilkolása után Jack Leon Rubinstein, étterem- és sztriptízbár-tulajdonos, akit általában csak Jack Ruby néven ismernek, közvetlen közelről lelövi a merénylőt, Oswaldot, amikor a rendőrségről egy börtönbe szállítják át. Indítékul Ruby azt hozza fel, hogy meg akarta kímélni Kennedy özvegyét egy Oswald elleni pertől. Egy nappal később, november 25-én John F. Kennedyt ünnepélyes keretek között örök nyugalomra helyezik a washingtoni Arlington hősi temetőben. Kennedy, a 35. elnök (demokrata) és az első katolikus ezen a poszton, alig három esztendeig volt "a világ leghatalmasabb embere". 1960-ban szoros eredménnyel győzte le a választásokon a republikánus Richard M. Nixont (1961. I. 20.). Sokak szemében a brookline-i (Massachusetts) születésű Kennedy új reménysugár volt a politika szürke hétköznapjaiban. Amit az "új határokról" mondott, új szociálpolitikai és gazdaságpolitikai célokat tűzött az amerikai közvélemény elé. A "szegénység ellen harca" (öregek gondozása betegség esetén, az oktatásügy javítása stb.) nagy érdeklődést keltett. A külpolitikában - amelyet megzavart a kubai válság és a vietnami konfliktus - a Szovjetunióval való békés együttélést proklamálta.
1971. november 22.
Meghal Joseph Chester Wilson, a Xerox fénymásoló atyja
Nagyapja a Haloid Company megalapítója és a fotópapír egyik feltalálója, apja a cég vezetője volt, így neki is csatlakoznia kellett a családi vállalkozáshoz. Hamar megmutatkozott kiváló üzleti képessége, s 1946-ban követhette apját a vezérigazgatói székben. 1949-ben piacra dobták első, méretei miatt monstrumnak becézett másológépüket. A gép nem hozta meg a remélt üzleti sikert, de Wilson hitt az ötletben és minden pénzét kutatásra fordította. 1955-ben Rank Xerox néven vegyesvállalatot hozott létre a brit filmgyártó J. Arthur Rank cégével, majd 1961-ben megalapította a Xerox Corporationt. Közben, 1959-ben megkezdték a `914`-es modell gyártását is, de a gép túl drága volt a kereskedelem számára. Mentőötletként találták ki a kölcsönzés lehetőségét, amelynek köszönhetően a cég már 1962-ben elérte a százmillió dolláros forgalmat. Az üzlet beindult, s újabbnál újabb, jobbnál jobb típusok kerültek forgalomba, a Xerox tovább terjeszkedett. 1969-ben megvették a Scientific Data System számítógépekre és digitális technikára szakosodott vállalatot, 1970-ben pedig megalapították a Palo Alto Research Centert. Wilson távlatokban gondolkodott, de tervei megvalósítására már nem maradt ideje, mert szívinfarktusban meghalt.
1971. november 22.
Meghal Zakariás József olimpiai bajnok labdarúgó
A magyar fővárosban látta meg a napvilágot 1924. március 5-én. Több csapatban játszott, majd Hungária körútra a kék-fehérekhez került, akik annak idején Bástya, illetve Bp. Vörös Lobogó néven szerepeltek. Igazi csapatemberként elsősorban a védekezésből vette ki a részét, és hátrahúzódva - újabb kori elnevezéssel élve: - beállósként játszott. A Hungária körúti együttessel kétszer nyert bajnokságot, 116 bajnokin játszott, a válogatottban 35 alkalommal szerepelt. Tagja volt az 1952-es helsinki olimpián bajnokságot nyert, az 1954-es világbajnokságon második helyezett, az Európa Kupában 1953-ban győztes és az Angliát Londonban 6:3-ra, Budapesten 7:1-re legyőző Aranycsapatnak. A világbajnoki döntő elvesztése után ő volt a csapat egyetlen játékosa, aki többé nem szerepelt a válogatottban. Edzői pályafutása során Afrikában tevékenykedett, majd az Erdért csapatát vezette. Nagyon fiatalon, az Aranycsapat játékosai közül elsőként hunyt el.
2000. november 22.
Meghal Emil Zatopek
Prágában meghal Emil Zatopek cseh(szlovák) olimpiai bajnok hosszútávfutó. Emil Zatopek csehszlovák hosszútávfutó és Dana Ingová gerelyhajító ugyanazon év egyazon napján született, s 1948-ban kötöttek házasságot. Érdekesség, hogy 1952. július 24-én Helsinkiben egy napon nyertek olimpiai bajnokságot is, Emil 5000 méteres síkfutásban, Dana pedig gerelyhajításban. Ezenkívül Emil 1948-ban és 1952-ben még 10 ezer méteren is, 1952-ben pedig maratonfutásban is aranyérmes lett, tehát ő négyszeres olimpiai bajnok. Pályafutása során 5000 m-től 30 km-ig összesen 18 világcsúcsot állított fel, 1948 és 1954 között kedvenc távján, 10 000 m-en 38-szor nem talált legyőzőre. Három Eb-aranyat nyert (1950-ben kettőt, 1954-ben egyet, akkoriban még nem rendeztek világbajnokságot), háromszor (1949, 1951, 1952) választották a világ legjobbjai között az Év sportolójának. Nem csak kiemelkedő eredményeinek köszönhetően, hanem későbbi, edzéselméleti tevékenysége révén is ő a hosszútávfutás történetének legnagyobb alakja: kitalálta az úgynevezett intervallumos (iramváltásos) futásokat, amelyek azóta a felkészülés alapját képezik. Zatopek 1968-ban felemelte szavát a szovjet megszállás ellen, ezért kegyvesztett lett, kizárták a kommunista pártból és a hadseregből, s egy ideig segédmunkásként egy bányában dolgozott.
