Hónap: január • Nap: 01
1001. január 1.
István fejedelmet királlyá koronázzák
1216. január 1.
Meghal János angol király
1285. január 1.
IV. (Kun) László oklevelet állíttat ki Rofojn ispánnak
Rofojn ispán a magyar uralkodó hű embereként számos tettet hajtott végre. Leverte Geregye nembeli Pál fia Ach lázadását. A küzdelemben az ispán egyik rokona meghalt. Szalánc vár ostromakor keze súlyosan megsebesült a kődobálások miatt. Harcolt a fellázadt kunok ellen is: az összecsapásban négy életveszélyes sebet szerzett. Testvérei életüket adták a királyért: László Adorján várának bevételekor esett el, Miklós pedig a szászok ellen hunyt el.
1349. január 1.
A magyarok beveszik Corneto városát
Lackfi István erdélyi vajda és Wolfhardt Konrád kapitány serege sikeresen ostromolta meg Corneto városát. Az első nápolyi hadjárat végül a pestisjárvány kitörése miatt szakadt félbe, azonban az elfoglalt területen maradtak magyar helyőrségek. Lackfi és Wolfhardt számos csatában mutatták meg bátorságukat. Több nehézséggel kellett azonban szembenézniük. Visszatért Johanna, aki Lajos közeledtének hírére elmenekült Nápolyból, és fokozatosan megkezdte a magyarok kiszorítását. A távolság miatt nem lehetett biztosítani az utánpótlást, ráadásul a zsoldosok is sokba kerültek. Ennek ellenére a magyarok még tudták magukat tartani, 1349 végére azonban helyzetük tarthatatlanná vált. Ekkor határozott Lajos király egy újabb hadjárat megindítása mellett.
1389. január 1.
Jodok morva őrgróf visszaadja Pozsony városát
1515. január 1.
Mghal XII. Lajos francia király
1532. január 1.
A rendek mindkét királytól független részgyűlést tartanak Kenesén (Veszprém vm.)
1540. január 1.
I. János és I. Ferdinánd megbízottai eredménytelen tárgyalásokat folytatnak Göncön a felségterületek közötti határ megvonásáról
1549. január 1.
I. Ferdinánd szabályozza a Helytartóság személyi összetételét és ügyviteli rendjét
1551. január 1.
I. Szulejmán szultán követe Erdélyben II. János megkoronázását sürgeti
1555. január 1.
Francia követ érkezik Izabella özvegy királynéhoz Lengyelországba
1556. január 1.
I. Ferdinánd országgyűlést hív össze Pozsonyba
Január 25-én szentesítik a törvényeket. Főbb pontjai: 4. az urak és nemesek adózzanak a várak megerősítésére, 27-32. szabályozza a jobbágyi költözés módozatát, amelynek gyakorlati lebonyolítását a megyék hatáskörébe utalja
1557. január 1.
Megszületett Bocskai István erdélyi fejedelem
Felső-Tisza-vidéki birtokos, 1592-től váradi főkapitány és Bihar vármegye főispánja Kolozsvárott született. A törökellenes csoportosulás vezetőjeként nagy szerepet játszott abban, hogy Erdély 1595-ben a török ellen a Habsburgokkal kötött szövetséget, s bekapcsolódott a tizenötéves háborúba. Rudolf császár idején támogatta Magyarország és Erdély egyesítését, majd Báthori Zsigmond fejedelem visszatérését is. Később Báthori András fejedelem perbe fogta, ám őt Mihály havasalföldi vajda legyőzte. Az erdélyi főurak megbuktatták Mihályt, a lécfalvi országgyűlés elkobozta Bocskai birtokait, száműzte őt és visszahozta Báthori Zsigmondot. Bocskai addig Rudolf prágai udvarában élt, 1602-ben tért haza bihari birtokaira. 1604-ben felajánlotta a szultánnak, hogy visszaállítja a török függőséget, ha segít neki a trón megszerzésében. 1604-ben azonban visszakapta birtokait Rudolftól, ezért megszakította a tárgyalásokat. Bethlen Gábor, a törökországi emigránsok vezetője ekkor Habsburg-ellenességbe sodorta Bocskait, aki a lakosság elkeseredettségét kihasználva felkelést szervezett. 1604 októberében - a hajdúk és a hozzájuk csatlakozó jobbágyok élén - megindította az idegen uralom elleni szabadságharcot. Hamarosan csatlakozott hozzá az idegen zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt lázongó városi polgárság, köznemesség, sőt a főnemesség jelentős része is. 1605-ben Erdély, majd Magyarország fejedelmévé választották. A mozgalmának eredményeként 1606-ban megkötött bécsi béke biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot. Az ugyanabban az évben megkötött, és Bocskai által közvetített zsitvatoroki béke a török elleni tizenötéves háborúnak is véget vetett. Szabadságharcának győzelme után a hajdúk zömét kiemelte a földesúri fennhatóság alól, és közösségi kiváltságokkal a hajdúvárosokba telepítette őket. Kassán hunyt el 1606. december 29-én.
1562. január 1.
Megalapítják a nagyszombati jezsuita kollégiumot
I. Ferdinánd e napon aláírja a nagyszombati jezsuita kollégium alapítólevelét. Április 23-án érkezik az első jezsuita szerzetes Nagyszombatra, májusban megnyílik az iskola három osztállyal
1570. január 1.
Erdély rendjei Medgyesen gyűlnek össze
Törvényt hoz az unitáriusok ellen
1573. január 1.
A kolozsvári országgyűlés fellép Békés Gáspár ellen
1611. január 1.
Báthori Gábor fejedelem hadaival Havasalföldre érkezik
1618. január 1.
Megszületett Bartolomé Esteban Murillo spanyol festő
A spanyol barokk egyik legismertebb mestere Sevilla-ban látta meg a napvilágot. Első mestere Juan del Castillo volt, későbbi stílusát Rubens, Van Dyck, Raffaello és Correggio formálták. Kissé szentimentális, álmodozó szépséggel telített kompozíciói, bájos típusai, könnyed, kellemes színei az európai festészet egyik legnépszerűbb alkotójává tették. Sevillában, saját műhelyében dolgozott, 1660-ban az akkor alapított festőakadémia elnöke lett. Igen termékeny művész volt, több száz képet festett. Vallásos tárgyú alkotásai közül Madonna-képei, zsánerképei közül a sevillai utcagyerekek világát megörökítő festményei voltak népszerűek. Szülővárosában hunyt el 1682. április 3-án. Több művét őrzi a budapesti Szépművészeti Múzeum.
1621. január 1.
Bethlen Gábor országgyűlést hirdet
Az országgyűlés azt mutatja, hogy a magyarországi nemesség körében az uralkodóval való megbékélés szándéka általánossá lett
1661. január 1.
A szászrégeni országgyűlés fejedelemmé választja Kemény Jánost, aki 1662-ig uralkodik
1672. január 1.
A katonaság eltartására 1671-ben kivetett, de be nem folyt adó kiegészítésére a bécsi kormány fogyasztási adót vet ki
1700. január 1.
Bevezetik a Julián-naptárat Oroszországban
I. (Nagy) Péter cár célja, hogy Oroszország felzárkózzék Európához. Ennek keretében váltja fel a hagyományos bizánci eredetű időszámítást a Julián-naptár használata. A bizánci időszámítást először az i. sz. VII. században kezdték alkalmazni. Eszerint az időszámítás kezdete a Világ teremtésének időpontja, i. e. 5509. szeptember 1. A napév szerinti időszámításon alapuló Julián-naptár használatát i. e. 45-ben Gaius Ilulius -Caesar római államférfi vezette be. A Julián-naptárat 1582. X. 4/5-én XIII. Gergely pápa megújította (Gergely-naptár). A naptárreformot 1585-ben a legtöbb katolikus ország átvette; a protestáns Németországban és a skandináv államokban 1700-ban, Nagy-Britanniában 1752-ben kezdték alkalmazni. Kelet-Európa és a Balkán-félsziget ortodox vallású országaiban azonban még a régi Julián-naptárat használják (Oroszországban 1918-ig, Görögországban 1923-ig, Romániában 1924-ig).
1707. január 1.
Turóc vármegye emlékiratot készít a nemesi szabadságot ért sérelmekről, és az általános nemesi elégedetlenséget formába öntve kimondja, hogy Rákóczi rendeletei törvénytelenek
Az emlékiratot megküldi a szomszédos megyéknek
1710. január 1.
Jávorka Ádám hadnagy és portyázó katonái Verbó mellett elfoglalják Ocskay László volt kuruc brigadérost, császári ezredest
Hadbírósági ítélet alapján január 3-án Érsekújvárott kivégzik
1711. január 1.
Pálffy János gróf, tábornagy Pestről Debrecenbe indul
1748. január 1.
Meghal Johann Bernoulli svájci matematikus
Basel-ben született 1667. augusztis 6-án. Leibniz közleményeinek hatására matematikával kezdett foglalkozni. 1691-92-ben már összeállította egy kis kézikönyv kéziratát a differenciálszámításról. 1695-ben Groningenben lett professzor és csak 1705-ben költözött vissza Baselba. Tanítványa volt a debreceni kollégium későbbi professzora, Hatvani István is. Jacob bátyjával együtt az elsők között alkalmazták a differenciál- és integrálszámítást, s ő továbbfejlesztette a differenciálegyenletek elméletét. Egyik úttörője volt a variációszámításnak. Meghatározta számos görbe ívhosszát és több, görbével határolt síkidom területét. Fizikával is foglalkozott, tőle ered a gravitációs gyorsulás `g`-vel való jelölése. Szülővárosában érte a halál.
1756. január 1.
Megszületett Boráros János
Közel félévszázadon át Pest város szolgálatában a város naggyá fejlődésének lelkes és érdemes munkása volt. 1794-ben ő nyitotta meg a Városligetet a nagyközönség számára, amelyet szórakozóhellyé alakítottak. Pesten halt meg 1834. október 15-én. 1875-ben Budapesten teret neveztek el róla.
1781. január 1.
Lezárul az amerikai függetlenségi háború
A George Washington vezette amerikai csapatok, bekerítik az angolokat, a Virginiai állambeli Yorktown-nál.
1804. január 1.
Megalakul a világ első független néger állama
Haiti a szubtrópusi éghajlatú ország a Dominikai Köztársasággal osztozik a Nagy-Antillákhoz tartozó karib-tengeri Hispaniola szigeten. Kolumbusz 1492. december 6-án szállt partra Hispaniolán, négy évvel később testvére, Bartolome lett az Újvilág első spanyol gyarmatának kormányzója. A spanyolok néhány évtized alatt csaknem teljesen kiirtották az őslakosságot, s helyettük Afrikából telepítettek be rabszolgákat. A francia forradalom kitörése után a négerek is fegyvert fogtak. Harcuk eredményeként 1804. január 1-jén megalakult a világ első független néger állama Haiti néven. (Hispaniola sziget keleti része 1844-ben különvált, itt jött létre a Dominikai Köztársaság.) A XIX. század második felétől egyik forradalom követte a másikat. Miután 1915-ben meglincselték az ország elnökét, az Egyesült Államok megszállta Haitit, aminek csak 1933-ban vetett véget Roosevelt elnök. 1957-ben a hadsereg támogatásával Francois Duvalier lett az államfő, a sziget pedig a hallgatás országa lett. Duvalier, `becenevén` Papa Doc (aki 1964. június 3-án élethossziglani elnökké választtatta magát) kíméletlenül elbánt a mulatt vezető réteggel, támogatta a vudu-kultuszt, terrorista magánrendőrsége, a Tonton Macoute pedig minden ellenzéki megmozdulást elfojtott. 1971-ben Papa Doc örökébe fia, Baby Doc, azaz Jean-Claude Duvalier lépett, aki folytatta a totális diktatúrát. Az általános elégedetlenség lázadások sorozatát váltotta ki, s az 1986. februári felkelés után a Duvalier-család elmenekült. Az 1980-as évek második felétől katonai puccsok követték egymást. Az 1990 decemberében demokratikusan megválasztott elnököt, Jean-Bertrand Aristide-et is katonák kergették el, s csak 1994-ben - a nemzetközi közösség szankciói, valamint az Egyesült Államoknak az ENSZ által jóváhagyott intervenciója után térhetett vissza. 2004-ben végül az ő hatalmát is megdöntötték. Az 1987. március 29-én elfogadott alkotmány értelmében Haiti államformája köztársaság.
1806. január 1.
Megszületett Sümeg fejlesztője
Ramassetter Vince kékfestő iparosként apja nyomdokaiba lépve, annak foglalkozását folytatta. Közben a takácsmesterséget is kitanulta és 1844-ben átvette elhunyt atyjának addigra már gyárrá fejlődött üzemét. Közvetlenül Londonból hozatta a nyersanyagot, ahol viszont bort adott el. Nagyszerű üzleti érzékével és takarékosságával a szabadságharc idején már Sümeg leggazdagabb polgárává vált, s a város 1848-ban polgármesterévé választotta. Jelentősen hozzájárult a kisváros fejlesztéséhez. Elemi iskolát alapított, amelyből 1859-re gimnázium fejlődött ki. Leányiskolát, majd óvodát állított fel saját költségén (épülettel és felszereléssel), majd saját téglagyárából adományozott téglákkal reáliskolát építtetett. 1870-ben városfejlesztési érdemeiért megkapta a Ferenc József rend lovagkeresztjét és nemességet is nyert. Végrendeletében hatalmas összegeket hagyományozott a városi reáliskola főreáliskolává történő fejlesztésére, a tanulók ösztöndíjára, a tanerők fizetésére és egy kórház felépítésére. A városra hagyta téglagyárát és emeletes lakását is. Szeretett városában halt meg 1878. május 10-én.
1817. január 1.
Meghal Martin Heinrich Klaproth német vegyész
Patikus volt, majd a berlini orvosakadémián dolgozott, s vegyészetet oktatott a hadseregben. A Berlini Egyetem alapításakor, 1810-ben a kémia professzorának nevezték ki. Kora vezető vegyészeként elősegítette az analitikai kémia és az ásványtan fejlődését és rendszerbe foglalását, a kvantitatív kémia előharcosa volt. Az elsők közt csatlakozott Lavoisier flogiszton-ellenes elméletéhez. Ő fedezte fel az uránt (1789), a cirkónumot (1789) és a cériumot (1803, Wilhelm Hisingerrel együtt, és Jöns Jakob Berzelius svéd vegyésszel egyidőben), bár nem tudta ezeket tiszta fém formában előállítani. 1795-ben, négy évvel az angol W. Gregor után másodszor is felfedezte a titánt és a fém nevét is ő adta. Tellúr-, stroncium-, berillium- és krómvegyületek összetételét tárta fel. Több mint 200 közleményt publikált, F. B. Wolff-fal ötkötetes kémiai szótárt adott ki 1807-10 között, majd 1815-19 közt négy pótkötetet jelentettek meg. Berlinben érte a halál.
1818. január 1.
Chile elszakad Spanyolországtól
1823. január 1.
Megszületett Petőfi Sándor
Petőfi Sándor Kiskőrösön született. 1842. május 22-én jelent meg első verse: A borozó. Később vándorszínészkedett, majd 1844 februárjában gyalog indult Pestre kiadatni a verseit, s a Nemzetközi Kör vállalkozott is erre. 1844-45-ben a Pesti Divat segédszerkesztője volt. 1844-ben megjelent A helység kalapácsa, 1845 márciusában a János vitéz. Más műfajokkal is kísérletezett, drámával (Tigris és hiéna) és regénnyel (A hóhér kötele). 1846 áprilisában megalakította a fiatal írók érdekvédelmi szervezetét, a Tízek Társaságát. 1847. március 15-én megjelent műveinek gyűjteményes kiadása, az Összes költemények. Ebben az évben vette feleségül Szendrey Júliát. A forradalom kitörésekor a márciusi ifjak vezéregyénisége volt, 1848. március 21-én felesküdött nemzetőrnek, Bem seregében harcolt. 1849. július 31-én a segesvári csatában tűnt el. 1844. évi gyors költői beérkezése fordulatot jelentett reformkori irodalmunkban, a népiesség átütő sikerével betöltötte a `népköltő` szerepét. Lírája a hangvétel közvetlenségével, az ábrázolás hitelességével, a tájköltészet személyességével hozott újat. Fontos eszköze a népdalra emlékeztető természetes versbeszéd. Szabadságkultuszában az egyén érzelmeit és érdekeit az `általános boldogság` eszményének rendelte alá. A költővátesz hivatása szintén ennek szolgálata. Az apostol című művében azonban a romantikus próféta küldetéstudata már a forradalmi folyamat valóságos ellentmondásaival szembesül. Elbeszéléseket is írt, regény- és versfordításai is jelentek meg. Versei csaknem minden ismert nyelven megjelentek, költészete a világirodalom részévé vált. Illyés Gyula így méltatta művészetét: `Egy nagy író attól kezdve nagy író, amikortól fogva állandóan jelen van nemzete eszmevilágában, amikortól a művei csaknem tárgyszerű részei a nép birtokának, akár egy híd vagy középület. Sőt, még jobban azoknál. Pest hajdan szép városházát lebontották. Eltűnt az utcáról, el az emberek fejéből. A Szeptember végént nem lehet lebontani, téglánként kihordani a nemzet tudatából. Vannak szellemi művek, amelyek úgy hozzátartoznak egy országhoz és olyasféleképp működnek benne, akár egy vízesés, mely erőművet hajt.`
1837. január 1.
Megjelenik az Athenaeum című irodalmi és tudományos folyóirat
A Bajza József és Vörösmarty Mihály szerkesztésében megjelent lap hetente kétszer negyedív terjedelemben látott napvilágot. Melléklapja, a Toldy Ferenc szerkesztette Figyelmező január 10-től hetente egyszer jelent meg, majd 1841 elején beolvadt a főlapba, így azt ettől kezdve hetente háromszor adták ki. Az Athenaeum egyik fő célkitűzése az ellenzékiség országos mozgalommá szélesítése volt. Politikai, gazdasági cikkei és szépirodalmi részei egyaránt nagyhatásúak, a kor minden jelentős költője, írója publikált hasábjain. A lap 1843 decemberében megszűnt.
1847. január 1.
Útjára indul a Hazánk című kereskedelmi és szépirodalmi közlöny
1848-tól Kovács Pál szerkesztésében szépirodalmi lappá alakult, s a vidék legértékesebb folyóirata volt. Első számában látott napvilágot Petőfi Sándor Csalogányok és pacsirták című költeménye, s itt jelent meg először Petőfi egyik legszebb verse, az Egy gondolat bánt engemet, valamint A XX. század költői című költeménye. A Hazánkban publikált egyebek között Arany János, Tompa Mihály és Vajda János. A lap 1849. augusztus 10-én, közvetlenül a szabadságharc leverése előtt jelent meg utoljára. Az észak-dunántúli nagyvárosban az idők folyamán még három lapot, illetve folyóiratot adtak ki Hazánk néven, de egyik sem maradt fenn. Az egykori lap emlékét ma már csak a Hazánk könyvkiadó neve őrzi.
1848. január 1.
Képes hetilap jelenik meg magyarul
A sajtó és a könyvkultúra 1820 után látványos fejlődésnek indult. Az 1805-ben megjelent 5 lappal szemben 1847-ben már 59, többnyire Pesten kiadott újság és folyóirat közül válogathatott az olvasó (ebből 33 volt magyar nyelvű). Minden politikai irányzat képviseltette magát a hírlapok palettáján. 1848 elején az újkonzervatív Budapesti Híradó képében megjelent az első magyar napilap. A folyóiratok között szaklapokat, irodalmi és ismeretterjesztő újságokat találhatunk. Virágkorukat élték a polgári eszmények és életforma népszerűsítésében fontos szerepet betöltő, magazin jellegű divatlapok. Kialakult a könyvkiadás professzionális szerkezete, a kiadó-nyomdász-könyvkereskedő munkamegosztása. Az irodalommal való foglalkozás író és olvasó esetében egyaránt elismert foglalatossággá vált, a legnépszerűbb íróknak a hírnév mellett megélhetést is biztosított. Megsokszorozódtak a példányszámok: a népszerűbb lapoknak több ezer előfizetője volt, némely magyar regény pedig 2-3 ezer példányban kelt el. A magas lap- és könyvárak mellett az olvasótábor bővülésében fontos szerepe volt az olvasóegyletek és kaszinók előfizetéseinek, illetve a könyvgyűjtésnek.
1849. január 1.
Debrecenbe költözik az országgyűlés
Debrecenbe megfogyatkozott létszámú országgyűlés érkezett. Első zárt ülését január 8-án tartotta, s május végéig 73 ülése volt. A baloldal és az ún. Békepárt viszonylagos egyensúlyban volt. A képviselőház radikális határozatokat hozott a harcban gyáván viselkedő tisztek, a hazaárulók ellen, de ezek érvényre juttatása ritkán történt meg. A legjelentősebb politikai sikert a Kazinczy Gábor vezette ún. Békepárt mondhatta magáénak. Egy sajtóhadjárattal kombinált Parlamenti vizsgálat, az ún. "gyémántper" révén megbuktatták a baloldali radikálisok vezérlakját, a szélsőségessége, nyugtalansága miatt amúgy is népszerűtlen Madarász Lászlót, a rendőrség rettegett főnökét. Madarász március végén elvbarátaival az egyszemélyi diktatúra bevezetésére is megpróbálta rávenni Kossuthot, de az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke erre nem volt hajlandó.
1854. január 1.
Megjelenik a Pester Lloyd
A Johann Weiss, majd Samuel Rothfeld a kiegyezés után pedig Falk Miksa szerkesztésében megjelentő német nyelvű lap a liberális közgazdaságtan hazai elterjesztése mellett elsősorban, mint a magyar kultúra és a mértékadó magyar politika külföldre közvetítője játszott fontos szerepet. 1944-ig jelent meg, gyakran közölt magas színvonalú irodalmi-történelmi értekezéseket.
1860. január 1.
Firenzében megnyílik az első belsőégésű motorok előállításával foglalkozó gyár
1861. január 1.
Meghal Kállay Ferenc jogász és őstörténész
A debreceni születésű Kállay Ferenc Kölcsey Ferenc iskolatársa és barátja volt. Ügyvédi oklevelet szerzett, s évekig hadbíróként működött Kézdivásárhelyen. Jelentős történeti, néprajzi és nyelvészeti kutatásokat végzett, s elsőként ő ismertette a magyar külterjes mezőgazdasági rendszert, s értelmezte a kétbeltelkű települési formát. Fő művei Kölcsey Ferenc gyermek- és ifjúkori életrajza, valamint A pogány magyarok vallása. 1832-ben az MTA rendes tagjává választották. Budán halt meg.
1863. január 1.
Abraham Lincoln felszabadítja a rabszolgákat
Az amerikai polgárháború idején, 1862. szeptember 22-én Abraham Lincoln elnök előzetes kiáltványt tett közzé, majd 1863. január 1-jei kiáltványában felszabadította a zendülő déli államok birtokosainak tulajdonában lévő valamennyi rabszolgát. Az intézkedéssel a polgárháború történetének új szakasza kezdődött, majd 1865-ben az északiak győzelmével ért véget a belháború. Két hónappal a háború vége előtt Lincoln elnök úgy nyilatkozott, hogy a felszabadítás volt kormányának legfőbb cselekedete, s egyúttal a XIX. század legfontosabb eseménye is.
1863. január 1.
Megjelenik A Hon című napilap első száma
A Határozati Párt közlönye, A Hon című gazdasági, politikai napilap Jókai Mór szerkesztésében jelent meg. 1863. február 7-i számában közölt Alapkérdéseink című cikke miatt Jókait börtönbüntetésre ítélték, s csak 1865-ben vehette vissza ismét a szerkesztést. 1867-től reggeli és esti kiadása is megjelent. A Pesti Napló mellett a korszak legfontosabb hírlapjaként jelentős volt közgazdasági rovata, vezércikkeit Jókai és Csernátony Lajos írta, a tárcarovat Jókai regényeit és elbeszéléseit folytatásokban közölte. 1867-től a balközép politikáját hirdette, majd 1875-től, a Szabadelvű Párt sajtójaként követte a kormány politikáját, s ezzel veszített népszerűségéből. 1882-ben egyesült az Ellenőrrel és a két lap folytatásaként indult meg a Nemzet.
1863. január 1.
Megszületett Pierre de Coubertin, az újkori olimpiai játékok kezdeményezője
A párizsi születésű sportpedagógus 1890-től a Testnevelés Nemzeti Ligája és az Atlétikai Sportok Francia Egyesületeinek főtitkára volt. 1894-ben Párizsban a javaslatára összehívott nemzetközi kongresszuson határozatot hoztak az újkori olimpiai játékok megrendezéséről. Az abban az évben megalakult Nemzetközi Olimpiai Bizottság titkára lett, majd 1896-1925 között a NOB elnöki tisztét töltötte be. Kezdeményezte a szellemi és a téli olimpiai játékok megrendezését, 1925-ben létrehozta a Nemzetközi Nevelésügyi Hivatalt. 1912-ben irodalmi olimpiai bajnoki címet nyert az Óda a sporthoz című - álnéven írt - versével. Genfben hunyt el 1937. szeptember 2-án.
1864. január 1.
Az amerikai polgárháborúban a Cedar Creek-i csatában, Sheridan tábornok győzelmet arat a Konföderáció seregei felett
1876. január 1.
Magyarországon a méter válik a hivatalos hosszmértékegységgé
1889. szeptember 24-én Párizsban értekezletet tartott a Nemzetközi Méterbizottság, s a méterrendszert bevezető államok - sorshúzással - megkapták az új platina-iridium méterrudakat, illetve a kilogrammetalonokat. Magyarországnak a 14-es számú méterrúd és a 16-os számú súlymérték jutott. Ezeket 1891-ben nyilvánították törvényes alapmértékké hazánkban. A méterrendszerre való áttérésre vonatkozó javaslatot azonban már jóval előbb, 1874 januárjában nyújtották be a magyar képviselőházban, s az már az év április 20-án törvényerőre emelkedett. A törvény rendelkezéseit 1876. január 1-jével léptették életbe. A méterrendszert egyes európai országokban akkor már javában alkalmazták: Itália egyes államaiban már 1803-ban, Belgiumban 1816-ban, Hollandiában pedig már 1821-ben bevezették. - A métert a francia Tudományos Akadémia 1792-ben tette meg nemzetközi hosszmértékegységként, s az a Föld délkörének negyvenmilliomod részét jelentette. A gyakorlati fokméréseket a franciaországi Dunkerque és a spanyolországi Barcelona között végezték. A méter előtt a hosszúságot az emberi testrészekhez kapcsolódó fogalmakkal (lépés, láb, arasz, könyök, hüvelyk) határozták meg. Az 1875-ben Párizsban kötött első méter-egyezményt 18 ország írta alá, s vállalta a méterrendszer bevezetését. Az Egyesült Államok és Anglia nem csatlakozott az egyezményhez.
1877. január 1.
Viktória királynő India császárnője lesz
Delhiben, egy ünnepélyes szertartás keretében lord Lytton, India angol alkirálya felolvassa kiáltványát Viktória királynő `India császárnőjé`-vé történő beiktatásáról. Az indiai nagymogul 1858 óta megürült címének átvétele bizonyítja India kulcsszerepét a brit gyarmatbirodalomban.
1880. január 1.
Létrejön a Magyarországi Szociáldemokrata Párt
Megállapodás születik a Nemválasztók Pártja és a Magyarországi Munkáspárt között, hogy a két párt Magyarországi Szociáldemokrata Párt néven egyesül, kongresszust hív egybe, közös programot és szervezeti szabályzatot fogad el. A közös párt magyar nyelvű lapja a Népszava, német nyelvű lapja pedig az Arbeiter Wochen Chronik lesz.
1881. január 1.
Meghal Blanqui, francia szocialista politikus
Louis Auguste Blanqui Puget-Théniers-ben született 1805. február 8-án. A párizsi Massin intézetben tanult, ahol idősebb fivére, a liberális közgazdász, Adolphe Jérome is tanított. 1824-ben csatlakozott a karbonári mozgalomhoz, s annak tagjaként részt vett az 1830-as forradalomban. Titkos forradalmi szervezetekben (Családok, illetve Évszakok Társasága) is aktívan közreműködött. Az 1830-as években több alkalommal is bebörtönözték. 1839. május 12-én pár száz követőjével együtt - a monarchia megdöntésére - felkelést robbantott ki Párizsban, amelynek leverése után életfogytiglanra ítélték. Az 1848-as forradalom idején szabadult, majd a május 15-i tüntetés miatt újra börtönbüntetést kapott. 1865-ben sikerült Belgiumba menekülnie, s csak III. Napóleon bukása után tért vissza az országba. Részt vett az 1870-es és 1871-es felkelésekben, újra fogságba került. Emiatt a párizsi kommünben csak követői, a blanquisták játszottak szerepet. A megtorláskor azonban őt is 30 évi várfogságra ítélték. 1879-ben amnesztiában részesült. Egy év múlva kiadott egy újságot Ni Dieu ni maitre címmel, amelyet haláláig szerkesztett. Gazdasági tanai nagy hatást gyakoroltak a későbbi kommunistákra. Ahogy életútja is mutatja, azt az álláspontot képviselte, hogy a jóléti államot eredményező mozgalmakat nem a tömegeknek, hanem az hivatásos forradalmárok kis, szervezett csoportjainak kell végrehajtaniuk.
1886. január 1.
Megszületett Kuncz Aladár
Kuncz Aladár Aradon látta meg a napvilágot. 1907-ben az Eötvös Kollégium tagjaként a budapesti egyetemen bölcsészdoktori, 1908-ban magyar-latin-görög szakos tanári oklevelet szerzett, majd gimnáziumi tanár lett, s részt vett a tanároknak a közoktatás megreformálását célzó mozgalmában. A Nyugatnak indulásától kezdve a munkatársa, irodalmi szerkesztője az Új Magyar Szemle és az Auróra című folyóiratoknak. Ady Endre barátja és lelkes propagátora volt. 1923-tól - a romániai magyarság kulturális életének jelentős személyiségeként - Kolozsvárott szerkesztette az Ellenzéket, majd az Erdélyi Helikont. Legjelentősebb munkája a halála évében megjelent Fekete kolostor című regénye, amelyben az I. világháború idején, francia internálótáborokban átélt megpróbáltatásait, a táborok életét és a különböző nemzetiségű foglyok viselkedését írta meg. 1931. június 24-én halt meg Budapesten.
1891. január 1.
Német Kelet-Afrikát a Német Birodalom közigazgatása alá helyezik
A német gyarmatok területe ekkor 994,996 km2, a lakosság száma 7,7 millió fölött van. A nagyhatalmi igények közé tartozik a tengerentúli területek megszerzése. A német gyarmatok kereskedelmi lerakatokból jöttek létre, melyeket közvetlenül a birodalomnak rendeltek alá. 1884-ben Adolf Lüderitz alapította Német-Délnyugat-Afrikát (Namíbia), Kamerunt és Togót Gustav Nachtigal vette birtokába a birodalom nevében. Carl Peters politikus 1885-ben a császár védelme alá helyezte Német-Kelet-Afrikát. 1890-1891 óta a német gyarmatok, a Csendes-óceán térségében fekvők is, a birodalom alá tartoznak.
