A német katonákat is meglepte a Vörös Hadsereg kegyetlensége

Német katonák a II. világháborúban (Fortepan / Mihályi Balázs)

Fóris Ákos: Erőszakhullám az Alföldön – Az 1944. őszi magyarországi harcok atrocitásainak dokumentálása a tengelyhatalmi haderők részéről I. rész című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 24. évfolyamának 4. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.

„A pusztán ide-oda hullámzó harcokban szörnyű megpróbáltatásokat kellett elviselnie a körzet lakosságának is. Katonáink is szemtanúi lehettek a bolsevista szoldateszka rémtetteinek, amikor ellenséges kézre jutott településeket foglaltak vissza. Megerőszakolt nők, kifosztott porták és üzletek, atrocitások jelezték mindenütt a vörös »felszabadítók« útját.” – emlékezett vissza Johannes Friessner, a Dél Hadseregcsoport egykori parancsnoka az 1944. októberi tiszántúli harcokra. A német szakirodalomban visszatérő elem, hogy a magyarországi harcok során a német katonák hogyan szembesültek az itt elkövetett nemi erőszak cselekményekkel és más szovjet atrocitásokkal.

Ezek viszont nem csupán a német katonák személyes forrásaiban maradtak fenn, hanem a háború kezdetétől fogva a német fél dokumentálta az ellenséges fél jogsértéseit.

A Lengyelország elleni hadjárat negyedik napján, 1939. szeptember 4-én Wilhelm Keitel vezérezredes, a Véderő Főparancsnokság (OKW) főnöke egy rendelettel a Wehrmacht Jogi Osztályának III. csoportján belül felállíttatta a Wehrmacht Nemzetközi Jog Megsértését Vizsgáló Irodáját (Wehrmacht-Untersuchungsstelle für Verletzungen des Völkerrechts, WUSt, a továbbiakban a szakirodalomban bevett megnevezését használva: Wehrmacht-Untersuchungsstelle) azzal a céllal, hogy a katonai igazságszolgáltatási szervek bevonásával összegyűjtse, összefoglalja és értékelje az ellenséges hatalmak háborús jogsértéseit.

A mintát az első világháború időszakából vették, magának az irodának az élére azt a Johannes Goldschét állították, aki a Porosz Hadügyminisztériumban 1914 októberében felállított Hadijog Megsértését Vizsgáló Irodában dolgozott a világháború során.

Megjegyzendő, hogy az NS-Staat polikratikus struktúrájában nem tudott érvényesülni a Wehrmacht-Untersuchungsstelle egyedüli szerepe ezen a szövetséges hatalmak által elkövetett bűncselekmények felderítése és összegyűjtése terén. Így az OKW-nál, a német szárazföldi haderő főparacsnokságánál (OKH), az Abwehrnél, valamint a Külügyi Hivatalnál is különböző nemzetközi jogi, egészségügyi és propagandaosztályok foglalkoztak a kérdéssel – akár egy-egy parancsnokságon belül is –, többen is párhuzamosan.

A különböző nemzetközi jogsértések kivizsgálásával a szárazföldi haderőnél, haditengerészetnél és a légierőnél működő mintegy kétezer bírót bízták meg. Magát a helyszíni nyomozati munkát a német seregtestek hírszerző és kémelhárító Ic osztályai végezték. Itt a jelentéseket a szolgálati utat követve a magasabb seregtestparancsnokságoknak, illetve a hadszíntértől függően az OKH idegen hadseregekre vonatkozó nyugati vagy keleti osztályának (Fremde Heere West/Ost) küldték meg.

A Szovjetunió elleni hadba lépéssel viszont további szerveknek is közvetlenül megküldték a jelentéseket: a Wehrmacht-Untersuchungsstellének, a külügyminisztériumnak a hadseregekhez rendelt képviselőinek, valamint az OKW-nak a – később a katyńi feltárást irányító – Gerhard Buhtz vezette „a bolsevik atrocitások és a nemzetközi joggal ellentétes cselekmények feltárására” létrehozott különleges parancsnokságának. A közölt források az OKH Keleti Idegen Hadseregekre (Fremde Heere Ost) vonatkozó osztályának iratanyagában maradt fenn.

A Reinhard Gehlen vezette szervezet elsősorban a szovjetellenes hírszerző tevékenység miatt ismert, a német katonák és polgári személyek ellen elkövetett bűncselekményeket külön sorozatokba gyűjtötték.

Fóris Ákos: Erőszakhullám az Alföldön – Az 1944. őszi magyarországi harcok atrocitásainak dokumentálása a tengelyhatalmi haderők részéről I. rész című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 24. évfolyamának 4. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése