Képeken a romák deportálása a hitleri Németországból

2018. május 17. 19:06 Múlt-kor

A romák évszázadokon keresztül üldöztetésnek és megaláztatásnak voltak kitéve. Bűnözőkként, társadalomba beilleszkedésre képtelenekként, és csavargókként tekintettek rájuk. Németországban Hitler hatalomra jutását követően az ellenük emelt törvények egyre inkább faji alapon határozták meg őket, ami végül tömeges deportálásukhoz és meggyilkolásukhoz vezetett.

Korábban

A romák évszázadokon keresztül üldöztetésnek és megaláztatásnak voltak kitéve. Bűnözőkként, társadalomba beilleszkedésre képtelenekként, és csavargókként tekintettek rájuk. Németországban Hitler hatalomra jutását követően az ellenük emelt törvények egyre inkább faji alapon határozták meg őket. Az eredetileg a bűnözés visszaszorításával indított romaellenes kampány átcsapott a faji alapú megkülönböztetés retorikájába.

A német állam 1936-ban megalapította a Rasszhigiéniai és Népesedésbiológiai Kutatóhivatalt (Rassenhygienische und Bevölkerungsbiologische Forschungsstelle, az egészségügyi minisztérium L3 jelű igazgatósága). A Dr. Robert Ritter és asszisztense, Eva Justin által vezetett szerv azt a feladatot kapta, hogy végezzen mélyreható kutatást a „cigánykérdésben”, és szolgáltasson adatokat az elkészítendő „cigánytörvényhez”. 1936 tavaszán intenzív terepmunkát végeztek, főként interjúkkal és orvosi vizsgálatokkal igyekeztek meghatározni a romák faji besorolását. A kutatók arra jutottak, hogy a legtöbb roma – akikről megállapították, hogy nem „tiszta cigány vérűek” –, fenyegetést jelent a német fajtisztaságra, és deportálásukat vagy megsemmisítésüket irányozták elő.

Nem született döntés a többi, többnyire szintó és lalleri csoportról, akik Németországban éltek, és nagyjából az európai roma lakosság 10%-át tették ki. Több előterjesztés is született. Heinrich Himmler, az SS vezetője azt javasolta, deportálják a romákat egy távoli rezervátumba, ahogyan azt az Egyesült Államokban tették az indiánokkal, és itt a „tiszta cigányok” háborítatlanul folytathatnák vándorló életmódjukat.

Habár a náci rezsim sosem állt elő a Himmler által követelt „cigánytörvénnyel”, számos, a romákkal szemben diszkriminatív intézkedés született. „Aszociálisnak” és „bűnözőnek” kiáltotta ki őket a hatalom, és 1935-től speciális táborokba zárta őket. 1937 után a nácik faji vizsgálatokat kezdtek végrehajtani a Németországban élő romákon. 1938-ban Himmler utasítást adott ki a „cigánykérdéssel” kapcsolatban, amely kimondottan „rasszt” említett, továbbá azt tartotta „tanácsolhatónak, hogy a cigánykérdés faji alapon kerüljön megoldásra”. A rendelet azt adta utasításba, hogy regisztrálni kell a romákat (beleértve a vegyes származásúakat), valamint minden, „cigány módon vándorló” személyt 6 éves kor felett. Habár a nácik úgy hitték, a romák eredetileg árja fajúak voltak, azt gondolták róluk, idővel kevert rasszúvá váltak, így a „nem-árja” és „idegen rassz” besorolások alá estek.