Jól megfértek egymás mellett az ellentmondások a középkori ember elméjében

A tudományban vagy a mágiában hittek?

A kora középkorban a világ egy csodákkal teli hely volt, átitatva a természetfölöttivel és az Isteni Terv által vezérelve. Mire Kolumbusz felfedezte Amerikát, már egy legyőzendő és kihasználandó hellyé változott.

Senki nem vonta kétségbe, hogy a messzi tájakon kutyafejűek élnek

A középkori bestiáriumokban a világban fellelhető lények részletes leírásai és művészi ábrázolásai szerepeltek. De ezek nem útikalauzok voltak, hanem az egyes állatoknak a Teremtésben betöltött célját filozófiai szempontból elemző szövegek. A hódról például tudható volt, hogy értékes pézsmát termel a heréiben. Amikor üldözik, leharapja azokat, és megmutatja a sebet a vadásznak, hogy jelezze: hiábavaló a fáradság. Az embernek ugyanígy kell elvetnie magától a bűneit, hogy az ördög csapdába ne ejthesse. Minden állat tudott hasonló erkölcsi tanítással szolgálni.

A középkori elmében megfértek egymás mellett ma már ellentmondásosnak tűnő dolgok: egy esemény például lehetett egyszerre természetes és természetfölötti eredetű. Ismert volt, hogy a nap- és holdfogyatkozásokat az egymás előtt elhaladó égitestek okozzák, összhangban a tudományos törvényekkel. Ugyanakkor egy ilyen fogyatkozást az isteni közbeavatkozás jeleként is lehetett értelmezni, ahogy azt Paderborni Olivér is tette az ötödik keresztesháborúról szóló beszámolójában:

„Nem sokkal azután, hogy megérkeztünk, majdnem teljes holdfogyatkozás történt. Ez gyakran megtörténik természetes okokból telihold idején. De mivel mondotta az Úr: »jelek lesznek a Napban, a Holdban«, ezt a fogyatkozást az ellenség számára kedvezőtlen jelként értelmeztük.”

Az egyszarvúak számos képességének egyike volt a mérgek felfedezése és semlegesítése

A herefordi székesegyházban látható Mappa Mundi (a Világ Térképe) az empirikus tudás és a találgatás hasonló keverékét mutatja. A három ismert kontinens: Európa, Ázsia és Afrika szerepel rajta, számos pontosan elhelyezett várossal, folyóval és tengerrel. A periférián azonban fantasztikus lények láthatók, amelyekről szilárdan hitték, hogy ott élnek: künokephaloszok (kutyafejűek), szkiapodok (egylábúak) és unikornisok.

Amikor Kolumbusz elhajózott, hogy új utat találjon a mesés Keletre, kora minden technológiai újítása a segítségére volt: fejlett vitorlások, lőpor, iránytűk. Ennek dacára még arra számított, hogy a Mappa Mundi csodás lényeivel, a középkori elme alkotásaival fog találkozni.

1. Valóban a kereszténység uralta az életüket?
2. Hogy álltak a szexhez?
3. Mit gondoltak a hatalomról és az egyenlőségről?
4. A tudományban vagy a mágiában hittek?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2018

• Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
• A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
• A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
• Pergőtüzek krónikája
• Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
• Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
• Hét híres kutya a történelemből
• Verne valóra vált víziói
• Erzsébet királyné anyasága