India ősi, gyönyörűen díszített víztározói némelyike még ma is szolgálja a lakosságot

Emberáldozat és Nap-templom

A legrégebbi víztározónak Navghan Kuvót tartják egyesek, amely Dzsunagadnál található Uparkot sziklába vájtak. E vélemények szerint egy korai szentély közelében épült a 2-4. század között. Mértéktartó kutatók azonban úgy vélik, hogy ez a víztározó Ra Navghan uralkodása alatt épült (1025-1044), aki a Szólanki-uralkodók ellen küzdött.

Kalki, Visnu utolsó inkarnációjának szobra

A közelében lévő Adi-Kadi vav építési időpontja szintén vitatott, egyesek a 10. századra teszik, míg mások szerint a 15. században vájták a kemény sziklába. Az elnevezéséről fennmaradt legenda szerint az építést elrendelő király hiába utasította a munkásait, hogy találjanak vizet, a víztározó száraz maradt. A főpapja azonban azt mondta a királynak, hogy addig nem találnak vizet, amíg fel nem áldoznak két hajadon lányt.

A „szerencsés” kiválasztottakat Adinak és Kadinak hívták, és miután feláldozták őket, előtört a víz, így róluk nevezték el a tározót. Egy másik, kétségkívül kevésbé színes magyarázat szerint Ra Navghan vízhordó szolgálóit nevezték Adinak és Kadinak.

Ha a bizonytalan datálású víztározóktól eltekintünk, akkor a legrégebbi gudzsarati tározók alighanem Dhank falu közelében találhatóak. Dzshilani és Mandzsusri építését nem az írott forrásokra, hanem a stílusjegyeikre alapozzák.

Rani ki vav föld alatti temploma felülről

Dzshilani 550 és 575 között épülhetett, míg Mandzsusri víztározóját 650 körülre datálják. Utóbbi egy rendkívül egyszerű, L alakú építmény, és felülről teljesen nyitott, kiszolgáltatva az esőnek, napsütésnek vagy a galamboknak. Csak a víz felhúzására szolgál, külön kiépített fürdője nincs.

A modherai Nap-templom épületegyüttesénél is található egy víztározó. A Szurja Kund, vagy más néven Ramakunda egy egyszerű, téglalap alakú medence, amelyen azonban már megjelennek a Szólanki-korszakra jellemző díszes kőfaragványok is. A nyitott medence 53,5×36,5 méteres, körülötte pedig a lépcsősorok szemet fárasztó geometrikus alakzatban lettek kifaragva.

1. A Királynő fenséges kútja
2. Szobrok garmadája
3. Emberáldozat és Nap-templom
4. A halott kőfaragók és az öngyilkos királyné
5. Az utolsó víztározók

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején