Impresszumforradalom: A legunalmasabb közlemények árulkodó üzenetei 1956-ban

„Ahogy lehet – úgy kell”

A 26-i négy röplapról azonban hiányzott az impresszum. A korábban a legprecízebb lap imázsával büszkélkedő újságnál ez egyértelműen a zavarodottságnak volt a jele.

Amikor – három nap kihagyás után – a Magyar Nemzet ismét megjelent, a legszembetűnőbb az volt, hogy visszakerült a cím alá a lap 1944-es betiltása előttről ismert önmeghatározás: „Alapította: Pethő Sándor”. Pethő a háború előtt a polgári, német- és nyilasellenes újságírásnak volt emblematikus alakja.

Az 1938-ban általa útjára indított lap fogalommá lett, s nimbuszából még az 1950-es évekre is jócskán maradt. Nevének fel-, illetve visszavétele iránytűként volt értelmezhető. A „független politikai napilap” impresszuma, névsora pedig szeizmográfként jelezte, hogy az „ahogy lehet – úgy kell” elvét zászlajára tűző újság koalíciós alapon szerveződött újjá a Nagy Imre-kormányzat és a forradalom napjaiban felélesztett kisgazda párt embereivel.

Mára már az is jól ismert, hogy egy háttéralku keretében a lapalapító fia, Pethő Tibor és a kisgazda vezér Pártay Tivadar lényegében napi váltásban szerkesztette az újságot, ebből a birkózásból akkor csak az látszott, hogy az impresszum névsora („Felelős szerkesztő: Losonczy Géza. Főmunkatársak: Nánási László, Novobáczky Sándor, Pártay Tivadar, Pethő Tibor, Vásárhelyi Miklós”) mindössze két napot élt, a belső csatározásokat pedig a jól ismert „Szerkeszti a szerkesztőbizottság” formulával fedték le.

Az impresszummustra keretében a Népszava históriája sem hagyható említés nélkül. „A magyar szakszervezetek központi lapja” először október 25-én változott látványosan: a fejlécéről aznap tűnt el a világ proletárjaira való hivatkozás. A hat nappal későbbi „új” lapgazda – a Magyar Szabad Szakszervezetek – nevét mindössze egy szám őrzi, november 1-jén ugyanis a Szociáldemokrata Párt visszaszerezte „ősi jussát”, s a Népszava új főszerkesztője négy napra az új pártelnök, s egyben az utolsó Nagy Imre-kormány államminisztere, Kéthly Anna lett.

A régi-új lapgazdájuk égisze alatt indítottak a régi tördeléshez és lapszerkezethez hasonlatos napilapot I. évfolyam 1. szám jelzettel. A két lap párhuzamos számait összehasonlítva nagyon úgy tűnik, hogy a Rákóczi úti szerkesztőségi szobákon osztozó munkatársak azért keresztbe is dolgoztak, híreiket is szorgosan cserélgették. (Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után a Népakarat továbbra is megjelent, 1958 januárjában pedig elveszített nevét, a Népszavát „visszaszerezve” simult bele a kádári sajtóba.)

Nehéz lenne eldönteni, hogy a naivnak bizonyult remény, a rigorózus törvénytisztelet, netán egy csipetnyi irónia (esetleg ezek keveréke) motiválta az 1956-ban újraindított, illetve új lapokat indító egyházakat, amikor november első napjaiban összeállították a minden előírásnak rigorózusan eleget tevő impresszumokat.

Az Új Ember, a Reformáció és az Evangélikus Élet ugyanis páratlan precizitással tüntették fel az akkori jogszabályok által előírt összes adatot, a kiadóhivatal, a szerkesztőség és a nyomda elérhetőségét csakúgy, mint a (magas) példányszámot. A lap közzétette előfizetési tarifáit egy hónapra, negyedévre, fél évre, sőt az egész évre is.

1. Látványos szakítás a múlttal
2. Régiek és újak
3. Eltűnő Kossuth-címer
4. „Ahogy lehet – úgy kell”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2018

• Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
• A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
• A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
• Pergőtüzek krónikája
• Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
• Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
• Hét híres kutya a történelemből
• Verne valóra vált víziói
• Erzsébet királyné anyasága