Így futamították meg Napóleont a nyulak koalíciójának seregei
2018. május 22. 12:54 Múlt-kor
Ha Napóleon vereségeiről van szó, akkor minden bizonnyal Waterloo, esetleg Lipcse jut elsőként eszünkbe. A francia császár legmegalázóbb kudarcát azonban nem az európai országok egyesített csapataival szemben szenvedte el, hanem akkor, amikor egy vadászat során szembetalálta magát egy seregnyi, rendíthetetlen házinyúllal.
Korábban
1807 júliusában Napóleon igencsak elégedett lehetett. Nem sokkal korábban döntő győzelmet aratott a porosz és orosz seregek felett a friedlandi csatában, ezzel pontot téve az ellene szerveződött negyedik koalíció háborújának. A július 7-9-én megkötött kettős tilsiti békében Bonaparte hatalmas területeteket csatolt el Poroszországtól, újjáélesztette a lengyel államot a Varsói Hercegség formájában és elérte, hogy Ororszország csatlakozzon az Anglia ellen kialakított kontinentális zárlathoz.
Győzelmét Napóleon egy nagyszabású nyúlvadászattal kívánta megünnepelni, amelyre meghívást kaptak a francia hadsereg legmagasabb rangú tisztjei is. Az esemény megszervezésével a császár egyik hadvezérét, Alexandre Berthiert bízta meg – ami Bonaparte életének talán egyik legelhibázottabb lépésének bizonyult.
Berthier soha életében nem volt egy visszafogott ember, így ezúttal sem aprózta el a feladatot. Pontos számot ugyan nem ismerünk, de annyi bizonyos, hogy több száz nyulat szerzett be a vadászathoz (egyes vélemények szerint mintegy 3 ezer állatot vásárolt a nagy alkalomra).
A vadászat napján Berthier emberei a nyulak ketreceit egy hatalmas mező szélein helyezték el és a megadott jelre szabadon engedték őket. Napóleon és emberei lelkesen galoppoztak be lovaik hátán a mező közepére, a zsákmány után kutatva. Nem is kellett sokáig keresniük: a terveknek megfelelően az egész mező megtelt nyulakkal.
Ahogy azonban megkezdődött a tényleges vadászat, azonnal kiderült, hogy valami nincs rendjén. A vadászok arra számítottak, hogy a nyulak meglátva őket, menekülni kezdenek. Ezzel szemben a hosszú fülű állatok előbb békésen méregetni kezdték a francia hadvezéreket, majd határozottan elkezdtek ugrándozni - feléjük.
Az abszurd jelenség hatására Napóleon és emberei előbb nevetésben törtek ki, majd a vidámság fokozatosan alábbhagyott, ahogy szembesültek az „ellenséges hadsereg” valódi erejével. A szituációt ma már leginkább Hitchcock híres horrorfilmjéhez, a Madarakhoz hasonlítanánk, a francia császár és főtisztjeinek lelki szemei előtt azonban valószínűleg inkább a Bastille körül gyülekező forradalmi tömeg képei jelenhettek meg ekkor.
A vadászok ekkor már pánikszerűen igyekeztek felvenni a harcot a nyulak seregeivel. Minden kezükbe eső tárggyal, lovaglópálcával, botokkal, muskétákkal igyekeztek visszaverni az állatokat – volt, aki közéjük is lőtt –, de azok csak ugráltak feléjük rendületlenül.
Látva, hogy ezt a csatát nem nyerheti meg, Napóleon a visszavonulás mellett döntött és sietve beszállt hintójába. A nyulak hordája erre kettévált és átkarolva a vadásztársaság szárnyait, rohamot indított a császári hintó ellen. A kocsisok ostoraikkal igyekeztek védelmezni az uralkodót, de hiába. A nyulak sorra ugráltak be Napóleon mellé és igyekeztek felmászni a kabátján. Végül a hintó mozgásba lendült, és – az elbeszélések szerint – Napóleon útközben az ablakon hajigálta ki kéretlen utastársait.
Magától értetődik a kérdés, hogy mi áll az elképesztő jelenség hátterében. Természetesen semmiféle természetfeletti magyarázatra nem kell gondolni, a felelősség egyértelműen a vadászatot megszervező Berthiert terhelte.
A tábornagy ugyan kiemelkedő katonai tehetség volt, az állatokhoz azonban korántsem értett. Így a vadászathoz szükséges nyulak összegyűjtése során nem vadnyulakat fogott be a ketrecekbe, hanem sorra járva a környékbeli településeket, felvásároltatta a gazdák által tenyésztett házinyulakat. Utóbbiak azonban – vadon élő rokonaikkal szemben – nem félnek az embertől, sőt leginkább arra számítanak, hogy élelmet kapnak tőlük. Így valószínűleg a Napóleont megfutamító állatsereglet sem embervérre, csak egy-egy sárgarépára vagy éppen salátalevélre éhezett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.
