Így buktak el az iráni sivatag ősi városai

Az iráni városok bukása

Valamennyi feltárt várost nagyjából egy időben, a harmadik évezred második felében elhagyták a lakói, és az a kiterjedt urbanizáció, amely a térséget jellemezte, a 2. évezred kezdetére eltűnt.

Az események mögött számtalan ok húzódhatott meg. Az egyik legközvetlenebb ok a kereskedelem áthelyeződése: az Indus-völgyiek Arábiába és Mezopotámiába hajóztak, ahelyett hogy az Iránon keresztül való fáradságos utat választották volna.

Tájkép a Dast-e-Lutból. A klímaváltozás nagy valószínűséggel jelentős szerepet játszott a városok elnéptelenedésében.

Az Amu-Darja civilizáció (i. e. 2300–1700) felemelkedésével a Sahdadhoz hasonló kereskedővárosok szerepe lecsökkent. Más kutatók szerint az éghajlatváltozás volt a felelős az iráni városok hanyatlásáért.

A sekély tavak kiszáradtak, a folyók vízhozama lecsökkent, és a nagyszámú, koncentráltan élő lakosság vízellátása bizonytalanná vált. A nemzetközi kereskedelem volumene is lecsökkent, miután a mezopotámiai városok elvesztették kiemelt szerepüket, és az Indus-völgyi civilizációt meghódították az árják.

Az iráni terület lakosai visszatértek a pásztorkodáshoz és a kisbirtokos földműveléshez, és ez a helyzet egészen addig nem is változott, amíg a Perzsa Birodalom 1500 évvel később meg nem hódította a területet.

1. Az „üres sivatag” ősi városai
2. Amikor a „leégett város” még állt
3. Társasjáték és animációs rajz
4. A fémmegmunkálás ókori központja
5. Néhány száz rabló…
6. Az iráni városok bukása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• A hímzett kárpit, ami Hódító Vilmos dicsőségét hirdeti 
• Lumbini buddhista szobrai
• Féllábbal is a színpad sztárja maradt
• Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa
• Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 
• Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható 
• Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait 
• Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban 
• A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása