Hogyan szorította ki Sztálin a hatalomból Trockijt?

A végső leszámolás

Trockij elsőként Törökországba utazott (az Iljics nevű gőzősön), majd a következő években megjárta Franciaországot, Norvégiát és Mexikót is. Száműzetése alatt végig a „szovjetdemokrácia” mellett és Sztálin politikája ellen kampányolt, amely – mint kifejtette – a „teljes összeomláshoz” fog vezetni.

Sztálin attól tartott, hogy egy háborús konfliktus esetén a száműzött ellenzéki vezető eredményes propagandát fejthetne ki a Szovjetunióval szemben, ezért 1939 márciusában kiadta a parancsot Trockij likvidálására.

1940. május 24-én, hajnali 4 órakor ismeretlenek tüzet nyitottak Trockij Mexikóváros elővárosában található villájára, de csak a forradalmár unokája, Szeva lába sebesült meg a támadásban.

Ekkor lépett akcióba Ramón Mercader, a szovjet hírszerzés ügynöke, aki már korábban – magát egy belga diplomata fiának, Jacques Mornardnak kiadva – kapcsolatot létesített egy Trockij házába bejáratos hölggyel. Mercader a merényletet követően egyre többször jelent meg az ellenzéki vezér villájában, és bár eleinte kerülte a kapcsolatot Trockijjal, 1940. augusztus 17-én megkérte, véleményezze egyik írását. Trockij habozva, de beleegyezett és több változtatást is javasolt. Augusztus 20-án Mercader visszatért a kijavított szöveggel. „Nem tetszik nekem, ahogy kinéz. Vigyázzon jobban az egészségére” – javasolta a feltűnően izgatott ügynöknek Trockij, majd dolgozószobája íróasztalánál elkezdte olvasni az írást. Mercader megállt a válla fölött. Esőkabátja alól egy jégcsákányt húzott elő, és leütötte Sztálin legnagyobb ellenségét. Másnap estére Trockij belehalt sérüléseibe.

Az amerikai trockisták kérését, hogy a holttestet az Egyesült Államokba szállítsák, megtagadták a hatóságok, így Trockijt végül mexikói házának kertjében temették el. A Pravda augusztus 24-én a következő szavakkal búcsúztatta: „A sírba távozott az az ember, akinek nevét átokkal és megvetéssel emlegetik a dolgozók az egész világon.”

1. Az első összecsapás
2. Eltitkolt végrendelet
3. Erőtlen ellenállás
4. A végső leszámolás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek