Hitler legmegbízhatóbbnak tartott tábornoka sem volt hajlandó felrobbantani Párizst 1944-ben

Az Overlord közeledése

A németek gondtalan kikapcsolódásának 1944. június 6-án szakadt vége, amikor szövetséges csapatok a világtörténelem legnagyobb tengeri invázióját hajtották végre Normandia partjainál. A hídfőállás kialakítása után Franciaország felszabadítása szinte már csak idő kérdése volt.

Kevésbé ismert tény azonban, hogy az expedíciós erő főparancsnoka, Dwight Eisenhower tábornok tervében a francia főváros egyáltalán nem élvezett elsőbbséget: célja Németország mielőbbi legyőzése volt, maga Párizs pedig jelentős kitérőt és a Nagy-Britanniából átszállított üzemanyag, élelmiszer és más utánpótlás jelentős mennyiségének felhasználását jelentette volna.

Eisenhower parancsnoksága alá tartoztak nem csupán a brit erők Bernard Montgomery alatt, de de Gaulle 2. szabad francia páncéloshadosztálya is. De Gaulle tisztában volt vele, hogy Párizsban a megszállók elleni összehangolt felkelésre bírható ellenállók nagy része a kommunisták sorait erősíti, és ha jelentős részben nekik lesz köszönhető Párizs felszabadítása, akkor a háború után saját politikai pozíciója válna ingataggá – a szóba jöhető forgatókönyvek közt a polgárháború sem volt kizárható. De Gaulle elsődleges célja tehát az volt, hogy saját csapataival, illetve a hozzá hű ellenállókkal űzze ki a németeket Párizsból.

Eközben a megszállók oldalán is változások történtek. Ahogy a szövetségesek egyre beljebb hatoltak Franciaország területére, Adolf Hitler is felismerte, hogy hamarosan elveszítheti Párizst. A francia főváros az első világháború nyugati frontját megjárt német vezér legféltettebb hódítása volt – kétmillió honfitársa áldozta életét 1914 és 1918 között a Franciaország elleni háborúban, ő maga pedig 1940-ben egymillió német halottra is felkészült, mire csapatai elfoglalják Párizst (végül összesen 27 000 német katona esettel a rövid hadművelet során). Hitler elhatározta: ha nem tudja megtartani Párizst, inkább elpusztítja, semmint hogy átengedje a szövetségeseknek.

Olyannyira komolyan gondolta e tervet, hogy új parancsnokot nevezett ki a Párizst megszálló csapatok élére: a keleti fronton már bizonyított, rendíthetetlenül engedelmes Dietrich von Choltitzot. A hagyományos porosz katonacsaládból származó tiszt azon kevesek közé tartozott, akiket Hitler az ellene elkövetett július 20-i merénylet után is megbízhatónak tartott, így soron kívül léptették elő vezérőrnaggyá.

Hitler egy személyes találkozón azzal a feladattal bízta meg, hogy ha Párizs helyzete tarthatatlanná válik, tegye a földdel egyenlővé a várost. A háború után írt könyvében Choltitz azt állítja, már Hitler főhadiszállásáról távozva is elgondolkodott azon, életében először meg fog-e szegni egy parancsot.

1. Berlini idő Párizsban
2. Az Overlord közeledése
3. Pusztítás előkészítve
4. Elsöprő győzelem

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"