2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

„Hiszen melyik író nem a Holocaust írója ma?” – A hét embere: Kertész Imre

2022. március 28. 10:35 Múlt-kor

Hat éve, 2016. március 31-én hunyt el Kertész Imre, az első irodalmi Nobel-díjas magyar író. Bár a díjjal kitüntetett első regénye, a Sorstalanság tette ismertté a nevét, ezen kívül még több tucat művében ragadta meg a kikerülhetetlen törést a holokauszt előtti és utáni valóságok között, az Auschwitz jelentette kérdés feldolgozatlanságát, talán feldolgozhatatlanságát.

Kertész Imre
Kertész Imre 1992-ben, Barbara Niggl Radloff felvételén (Wikipedia / Barbara Niggl Radloff / CC BY-SA 4.0 International)

1929-ben Budapesten született. Tizennégy éves volt, mikor a nácik családjával együtt az auschwitzi koncentrációs táborba deportálták. Innen Buchenwaldba, majd Zeitzbe került, itt érte 1945-ben a háború vége. Budapestre visszatérése után 1948-ban érettségizett, majd újságíróként és gyári munkásként dolgozott.

1953-tól íróként, műfordítóként tevékenykedett; feleségével, Vas Albinával 1954-ben ismerkedett meg, 1960-ban házasodtak össze. Kertész írói munkásságáról ebből az időből származó munkanaplói számolnak be: ezek tanúsága alapján először 1960-ban fogalmazódott meg benne először egy önéletrajzi ihletésű regény gondolata. Ekkor még a Vakáció a táborban címet szánta neki, később a Muzulmán munkacímet alkalmazta, végül 1975-ben Sorstalanságként jelentette meg.

A Sorstalanság néhány pozitív kritika mellett nem váltott ki jelentős hatást; ez részben hozzájárult Kertész következő regénye, az 1988-ban megjelent A kudarc formálásához is. Irodalmi munkássága a rendszerváltozást követően vált elismertté, elsősorban harmadik regénye, a Kaddis a meg nem született gyermekekért (1990), illetve a Sorstalanság tizenhárom éves keletkezési folyamatát bemutató Gályanapló megjelenésével.

Újabb tizenhárom év után jelent meg negyedik, utolsó regény, a Felszámolás (2003). Eddigre, elsősorban regényeinek németországi kitörő sikere nyomán, nemzetközileg elismert íróvá vált, műveit több nyelvre lefordították, világszerte kitüntetéseket és díjakat vehetett át (Kossuth-díj, Pour le Mérite, Herder-díj stb.).

Ennek csúcspontjaként 2002. október 10-én a Svéd Királyi Tudományos Akadémia bejelentette, hogy az az évi irodalmi Nobel-díjat Kertész Imre magyar író kapja Sorstalanság című regényéért. Az Akadémia külön méltatta Kertész Imre kompromisszumot nem ismerő témaválasztását és stílusát, és hogy munkásságában arra igyekszik fényt deríteni, miként élhetik túl egyének a társadalom brutalitását és barbarizmusát. Az Akadémia szerint „Kertész nem rendkívüli, egyedülálló tényként tekint auschwitzi emlékeire, hanem mint az egyetemes emberi degradáció példájára.”

A díjat XVI. Károly Gusztáv svéd uralkodó adta át Kertész Imrének Stockholmban, 2002. december 10-én. Az író beszédében a holokausztnak az összeurópai lélekre és művészetre gyakorolt, kiheverhetetlen hatását hangsúlyozta. Véleménye szerint „Auschwitz – egy bizonyos értelemben legalábbis – felfüggesztette az irodalmat […] Auschwitz óta semmi sem történt, ami Auschwitzot visszavonta, ami Auschwitzot megcáfolta volna”. A totalitarianizmusból levont és levonható tapasztalatokat továbbra is érvényesnek tartotta, az emberi szabadságért való küzdelmet is ebben az értelmezési keretben szemlélte.

Első felesége, Vas Albina még 1995-ben elhunyt; Kertész 1996-ban vette feleségül Sas Magdát, akivel aztán 2003-ban Berlinbe költöztek. Kertész innentől főleg esszéket ír, illetve naplóit szerkesztette sajtó alá, valamint előadásokat tartott. Fordítói tevékenysége is széles körű volt, többek között Sigmund Freud, Friedrich Nietzsche és Ludwig Wittgenstein műveit is lefordította magyarra.

2005-ben a Sorbonne díszdoktora, 2007-ben a Magyar Kultúra Nagykövete lett. 2009-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választották. Ugyanebben az évben egy francia újságnak nyilatkozva jelentette be, hogy Parkinson-kórt diagnosztizáltak nála. Betegsége miatt feleségével együtt Magyarországra költöztek. 2014-ben megkapta a legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Szent István-rendet. 2016. március 31-én, budapesti otthonában hunyt el.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Kertész Imre 2007-ben, a Szegedi Tudományegyetemen (Wikipedia / Segesvári Csaba / CC BY-SA 4.0 International)Emléktábla Török utcai lakóházának falán (Wikipedia / Fekist / CC BY-SA 4.0 International)
Legfrissebb
Legolvasottabb
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár