Hét rejtélyesen letűnt civilizáció

A nagyszerű piramisépítők

A Maja Birodalom összeomlása talán a legismertebb példája egy civilizáció teljes eltűnésének: nagyszerű épületeiket, csodás városaikat és úthálózatukat mind elnyelte a közép-amerikai dzsungel. Habár a maja nyelv és kultúra továbbra is él, a civilizáció önmaga árnyékává vált.

A birodalom virágkorát az úgynevezett klasszikus időszakban élte (ezt követte a 9. századi hanyatlás), amikor a maják nagyszabású mezőgazdasági és építészeti vívmányai a Yucatán-félsziget egészén jelen voltak, a mai Mexikótól egészen a mai Guatemaláig és Belize-ig.

A maják kiterjedt kézírásos kultúrával bírtak, és a matematikában is mély ismeretekkel rendelkeztek. Különleges naptárat is alkottak, ragyogó mérnöki képességeik által pedig nem csupán legendás piramisaikat tudták felépíteni, de a művelhető földterületet növelő teraszokat és öntözőcsatornákat is.

Habár a Maja Birodalom fokozatos hanyatlásának oka sokáig teljes rejtély volt, a bizonyítékok arra utalnak, a civilizáció leromlását a Yucatán-félsziget éghajlatában bekövetkezett változások, valamint az éhínséghez és a városok elnéptelenedéséhez vezető, állandó fegyveres konfliktusok következtében áldozott le a maják napja.

Műhelyek az Indus mentén

Az ókor egyik legfejlettebb civilizációja volt az Indus-völgyi (más néven Harappa-) civilizáció. Bár sajnálatos módon történelméről nincsenek írott források, a régészeti leletek alapján a Kr. e. 4. évezred során kezdtek el az itteni őslakosok területén megjelenni a nyugat és dél felől érkező bevándorlók.

A birodalom, amelyet létrehoztak, a mai India, Pakisztán, Afganisztán és Irán területére is kiterjedt, és Kr. e. 2500 és Kr. e. 1700 között élte virágkorát. Ebben az időszakban a világ akkori lakosságának tíz százalékát foglalta magába, azaz körülbelül ötmillió embert.

Nagyjából háromezer éve kezdték el a birodalom lakói elhagyni városaikat, amelyek széles sugárútjai mentén szennyvízcsatornák is futottak. A városokban kovácsműhelyek és többemeletes téglaházak is megtalálhatók voltak.

Igen keveset tudni a Harappa-civilizáció mindennapi életéről, és még kevesebbet hanyatlásának okairól. Valószínű azonban, hogy – a majákéhoz hasonlóan – e civilizáció sorsát is a klímaváltozás pecsételte meg. A szakértők szerint a csökkenő csapadékmennyiség miatt a birodalom nagyszámú lakosának élelmezését már nem tudták tartósan megoldani, ami az összeomláshoz vezethetett.

1. A nagyszerű piramisépítők
2. Végzetes erdőirtás?
3. A Mississippi vidékének őslakosai

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
• A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
• Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
• Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
• Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
• Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
• Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai