Hét híres szerető, aki megrázta a világot
2018. október 4. 18:53 Múlt-kor
Korábban
Marie Walewska
Marie Walewska (1786-1817) lengyel nemes asszony Napóleon egyik szeretőjeként írta be nevét a történelemkönyvekbe. A már házas Marie 1806-ban Błonie-ben vagy Jabłonna-ban találkozott a francia császárral, akivel – visszaemlékezése szerint – ekkor csupán néhány szót váltott; a császárt azonban azonnal letaglózta az asszony szépsége, és Varsóba kérette, hogy újra találkozhasson vele.
Marie eleinte vonakodott attól, hogy Napóleon szeretője legyen, de végül néhány lengyel arisztokrata meggyőzte arról, hogy ez hazafias kötelessége. Arra számítottak ugyanis, hogy a csábító segítségével sikerül kivívniuk hazájuk régóta áhított függetlenségét. Visszaemlékezésében az asszony is ezzel nyugtatgatta magát, mondván, az affér csupán a megszűnt lengyel államiság újjáélesztésének céljait szolgálta.
A kapcsolatot mindkét fél szigorúan titokban tartotta. Walewska csak esténként kereste fel Napóleont a királyi kastélyban, és még reggel előtt távozott. Ennek ellenére a legmagasabb varsói körökben az egyik legfelkapottabb téma a lengyel nemes asszony és a francia császár viszonya lett.
Amikor Napóleon áthelyezte székhelyét a kelet-poroszországi Finckenstein-kastélyba, Walewska is vele tartott, de továbbra is ügyelt arra, hogy titkos románcuk ne tudódjon ki. 1809-ben, bécsi utazása idején is követte a császárt; Napóleon és kísérete ekkor a Schönbrunn-kastély mellett szállt meg. Az asszony teherbe esett, majd visszatért Walewicébe, hogy életet adjon közös fiúknak, Alexandre Josephnek, akiből néhány évtizeddel később neves politikus és diplomata lett.
Walewska és Napóleon 1810-ben Párizsba költözött, kapcsolatuk azonban véget ért. Marie 1812-ben elvált férjétől, Colonna-Walewski bárótól, majd nem sokkal halála előtt hozzáment régi szeretőjéhez, Philippe Antoine d'Ornanóhoz.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap