Habár nemzetközi védelem alatt áll, a Titanic sorsa előbb-utóbb a pusztulás lesz

Merre tovább, Titanic?

A megtalálását követően azonnal felbolydult az élet a Titanic körül. Csaknem minden második évben indult egy expedíció a hajóroncshoz, eleinte azért, hogy jobban feltérképezzék, később pedig azért, hogy minél több tárgyat hozzanak a felszínre. A roncsok tulajdonjogát a hajót üzemeltető társaság jogutódjától megvásárolta az RMS Titanic Inc. nevű vállalkozás, amely 1994-ben kizárólagos jogot szerzett arra, hogy a Titanicról tárgyakat hozzon fel.

A roncsról származó tárgyak, amelyeket nem a túlélők és leszármazottaik hagyományoztak tovább, alapvetően abból a törmeléksávból származnak, amely a Titanic süllyedésekor a két rész között a tengerfenéken kialakult. Főleg ezek alkotják a Titanic Múzeum anyagát, de más darabokat értékesítettek.

A tárgyak felszínre hozatala korántsem egyszerű, a mélytengeri eszközök korlátozott tömeget képesek megragadni, nagyjából 50 kiló a maximális terhelésük. 1992-ben sikeres kísérletet tettek arra, hogy a hajótestből is felhozzanak egy darabot. A törzslemezből kivágott nagyjából 2,5-3 méteres, kajütablakot is tartalmazó darabot azonban csak nagy erőfeszítéssel lehetett kiemelni.

Bár a mélytengeri expedíciók rendkívül költségesek, úgy tűnik a Titanic esetében a beruházás megtérül, a felhozott tárgyak zömét ugyanis rendkívül magas áron lehet értékesíteni. Az RMS Titanic Inc. többek között turista utakat is szervezett a mélybe, amelyért fejenként több tízezer dollárt kért el. Mindez a hajó katasztrófája körüli felhajtásnak is köszönhető.

A hajóroncs sorsáról zajló vitákon nagyjából két álláspont harcolt egymással. Az egyik szerint a hajót védetté kell nyilvánítani, és emlékhelynek tekinteni. Többek között így gondolkodtak a Titanic túlélői és családtagjaik, de maga a felfedező Robert Ballard is emellett kardoskodott. A másik tábor ezzel szemben úgy érvelt, hogy az általuk felhozott tárgyak a vízben megsemmisültek volna. A jogi helyzet is bizonytalan, lévén hogy a roncs olyan vizeken süllyedt el, amelyekre elvben nem vonatkoznak a nemzeti szabályozások.

Való igaz, hogy a Titanic roncsa és a körülötte lévő törmeléksávban heverő tárgyak nincsenek jó állapotban. Maga a hajótest várhatóan néhány évtized múlva összeomlik a mélységben zajló korrózió következtében, körülbelül egy évszázad múlva pedig csak egy méretes rozsdafolt marad utána az óceán mélyén.

A védetté nyilvánítást végül is az UNESCO víz alatti kulturális értékeket védő egyezménye hozta el, amely a száz évnél régebbi hajóroncsokra is vonatkozik. Ez az egyezmény a Titanic elsüllyedésének századik évfordulójától, 2012. április 15-től kezdve vonatkozik a hajóra. Ezáltal a roncs a teljes pusztulásig egyfajta nyugalomban részesül.

1. Az óceánjáró tragédiája
2. Mélységi tafonómia
3. Felderítési kísérletek
4. Merre tovább, Titanic?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése