2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Fontos lecke volt Németország számára a páncélosok felbukkanása az I. világháborúban

2021. szeptember 6. 17:45 Múlt-kor

Magad uram, ha eszközöd nincsen!

A brit támadások ellenére a német hadvezetésnek nem létezett központi direktívája a tankelhárításra. A frontvonalakon küzdő német gyalogságnak mégis meg kellett tennie a megfelelő ellenlépéseket.

Az „átlagos” géppuskatűz nem segített rajtuk, ahogy a gránátok sem voltak elég hatásosak a brit tankok ellen. Ezért találták ki ötletszerűen a „német krumplinyomó” nyeles kézigránát köré felerősített hat másik gránátból álló „geballte Ladung” (kötegelt vagy bálázott töltet) nevű improvizált fegyvert. Ezt egyszerűen a tankokon lévő nyílásokba próbálták dobni.

A módszer azonban nem számított veszélytelennek, ezért a németek más megoldásokat is kerestek. Az egyik ilyen a K-lövedék volt, amely volfram-karbid magból és egy könnyűfém-ötvözetből készült köpenyből állt. Ezt kézifegyverekben is képesek voltak használni, ráadásul elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy lyukat üssenek a brit tankok páncélzatán. Olykor géppuskákat is felszereltek vele, amelyek eredményesen vették fel a küzdelmet a páncélosokkal.

A nagy áttörést a Tankgewehr M1918 páncéltörőpuska jelentette, amelynek a lövedéke már acélmagból állt. A 13,2 mm-es lövedék képes volt arra, hogy a 25 mm-es páncélzatot 250 méterről átüsse.

A németek széles körben rendszeresíteni szerették volna a fegyvert a hadseregben, ám 1918 szeptemberére mindössze 4600 darab készült el. A fegyver nem volt veszélytelen a kezelő számára sem, miután olyan erős hátrarúgással bírt, hogy a felhasználók körében a kulcscsonttörés jelentette az egyik leggyakoribb sérülést.

A gyalogsági páncélelhárítás mellett még egy módszert fejlesztettek ki: a tereprendezést. A legsikeresebb megoldásnak az bizonyult, amikor a frontvonalak előtti szakaszt egyszerűen „elmocsarasították”, így az amúgy is gyenge pontnak számító lánctalpak könnyebben felmondták a szolgálatot.

Az ellenakciók között még felmerült a kiszemelt terület elaknásítása is. A németek által kifejlesztett 4,6 kilogramm tömegű Flachmine 17 hasznos eszköznek tűnt, ám a háborús viszonyok közepette az aknák telepítése korántsem számított egyszerűnek. A legnagyobb problémát az ehhez szükséges tetemes idő jelentette.

Maguk a németek kevés kísérletet tettek arra, hogy saját tankokat küldjenek az első világháború frontjaira. Elsősorban az antanttól zsákmányolt harckocsikat „sorozták be” a hadsereg kötelékébe. Főleg ezek kerültek be az 1916-tól alkalmazott rohamzászlóaljakba is. Ennek ellenére Sturmpanzerwagen A7V néven kifejlesztettek egy konstrukciót, ám ezt csak 1918 második felében kezdték el gyártani.

Az aknatelepítésnél mégis eredményesebbnek bizonyult a tüzérség páncélelhárítási célú alkalmazása. A 75 mm-es aknavetőt több alkalommal sikerrel vetették be az antant támadó tankjai ellen.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Brit katona vezényel át egy harckocsit egy lövészárkon a cambrai-i csata idején, 1917.Egy Mark IV típusú brit harckocsi szögesdrótos akadályokon gázol átKézigránátokkal bőségesen ellátott német rohamcsapatok (Stosstruppen) az I. világháború késői szakaszábanNémet katona a Tankgewehr M1918 egyik példányávalSzögesdrót és sártenger a nyugati fronton. A „szárazföldi csatahajókat” ironikus módon a víz segítségével lehetett a legkönnyebben megállítani.A lövészárkokon átvethető hidakkal felszerelt brit harckocsik a nyugati fronton, 1918.A 7,58 centiméter kaliberű német aknavető  „vízszintesben”, páncélelhárító szerepkörben, 1918.Egy Mark IV harckocsi roncsa a franciaországi Arras közelében az I. világháború után.Új-zélandi katonák egy beásott német páncélelhárító löveget vizsgálnak
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár