Elkerülhető lett volna a Szovjetunió széthullása?

2018. április 19. 11:07 Múlt-kor

„Új világban élünk” – 1991. karácsony napján ezekkel a szavakkal sokkolta a világot Mihail Gorbacsov szovjet elnök. Éppen a Szovjetunió feloszlását és saját lemondását jelentette be. Több mint negyven évnyi atomháborútól való rettegés után az Egyesült Államok és a Szovjetunió közti hidegháború véget ért.

Gyenge vezető volt-e Gorbacsov?

A világ legnagyobb kommunista állama tizenöt független köztársasággá esett szét, így az Egyesült Államok maradt az egyetlen globális szuperhatalom. Habár ereje csúcspontján a Szovjetuniónak több mint ötmillió katonája állomásozott külföldön, katonai vezetése egyetlen lövés nélkül mondott le hatalmáról.

Az orosz közvélemény a Szovjetunió feloszlatását többnyire árulással határos katasztrófaként értékeli a mai napig. Egy 2017-es felmérés eredményei szerint Gorbacsov népszerűségi mutatója jóval Joszif Sztáliné alatt állt. Amikor 1985-ben a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkárja lett, haldokló gazdaságot és omladozó politikai rendszert örökölt. Sok történész szerint az általa életbe léptetett két intézkedés, a glasznoszty („nyíltság”) és a peresztrojka („átszervezés”) felgyorsították a már lejtmenetben lévő szovjet rendszer szétesését.

A 80-as évek végén bevezetett glasznoszty a kormányzás átlátszóságát volt hivatott növelni. Csökkentette az állami cenzúrát, amivel lehetővé vált a szovjet médiának beszámolni fájdalmas, régóta takargatott tényekről: az alkoholizmus és a csecsemőhalandóság növekvőben, a születéskor várható élettartam csökkenőben volt, és a nyugati országok életszínvonala egyre jobban maga mögött hagyta a Szovjetunióét. Emellett a glasznoszty megengedte az SZKP-n kívül más pártok létezését és a választásokon való részvételüket is.

Az ezzel egy időben bevezetett peresztrojka gazdasági reformfolyamat volt, amelynek célja a régóta stagnáló gazdaság újjáélesztése volt. A Szovjetunió elmozdult a központosított tervgazdaságtól egy hibrid modell felé, amely szabadpiaci jellegű újításokat tartalmazott. Az állampolgárok magánvállalkozásokat alapíthattak, továbbá külföldieket is engedtek az országba, hogy szovjet állampolgárokkal közös vállalkozásokban vehessenek részt.

Mindkét intézkedést eleinte lelkesedéssel fogadták: amikor 1990 januárjában McDonald's étterem nyílt Moszkvában, a helyiek elámultak a „háromemeletes szendvicsek” látványától és a mosolygó gyorséttermi pénztárosoktól. De amikor a peresztrojka gyermekbetegségei a hiányok és nélkülözés újabb hullámához vezettek, az újonnan nagyobb hatalmat kapott tagköztársasági vezetők a nem-orosz köztársaságokban, mint Litvániában és Ukrajnában, felhasználták újonnan bevezetett politikai jogaikat az autonómiára való törekvésre, amely a Szovjetunió végéhez vezetett.

Ahogy Gorbacsov később panaszolta, „a mi orosz mentalitásunk azt kívánta, hogy a jobb élet ezüsttálcán legyen felkínálva, ott és azonnal, a társadalom megreformálása nélkül.”

következő oldal 1 / 3