Elérhető Ady és Léda levelezése az Országos Széchenyi Könyvtár digitális felületén 

Ady Endre és Brüll Adél 1907-ben.

Ady Endre és Diósyné Brüll Adél kapcsolata az egyik legismertebb szerelmi történet a magyar irodalomban. Az MNMKK OSZK Kézirattára 213 levelet őriz kettejük levelezéséből, amelyek a ma ismert, egymásnak szóló üzeneteik túlnyomó részét adják. E levelek digitális másolatát tesszük most mindenki által hozzáférhetővé.  

A nemzeti bibliotéka kézirattára hazánk legnagyobb kéziratgyűjteménye, amelynek alapját a könyvtár alapítója, Széchényi Ferenc tette le. A tár több mint másfél millió kéziratot őriz: 600 középkori kódexet, több mint 30 000 újkori kötetes kéziratot, 40 000 levelet és több mint 700 személyi hagyatékot. Ez utóbbiak között van Ady Endre első nagy szerelmével, Lédával folytatott levelezése is.  

Ady és Léda levelezése – egy viharos kapcsolat lenyomata

Kettejük kapcsolatának dokumentumai több lépésben kerültek a Kézirattár gyűjteményébe. Révész Béla, Ady jó barátja és monográfusa vásárolta meg a „relikviadobozt" Léda húgától, Brüll Bertától. Léda ebben a dobozban tartotta Adyhoz kötődő emlékeit.

Révésztől az anyag egy részét a Széchényi-könyvtár vette meg, egy másik részét pedig Révész orvosa, Nádor Henrik, aki maga is Ady-rajongó volt. Később anyagi okok miatt kénytelen volt megválni gyűjteményétől. Az irategyüttes végül Ady titkárának özvegyétől, Steinfeld Nándornétól érkezett a Kézirattár állományába.  

A 213 dokumentum túlnyomó része Ady által írt levél. A szerelmesek 1903-ban találkoztak először Nagyváradon, ahová az akkor már Párizsban élő asszony hazalátogatott. Ady nemcsak Lédával, de a férjével, Diósy Ödönnel is baráti viszonyt igyekezett fenntartani. A költő leveleinek jelentős részét Párizsba küldte, kettős címzéssel: azok, amelyek a házaspár mindkét tagjához szóltak, közös lakásuk címére érkeztek, míg a kimondottan szerelmes témájúakat „postán maradó" megjegyzéssel látta el.

A levelezés végigkíséri kettejük viharos, ambivalens szerelmét, amely nemcsak heves héja-nászukba, hanem személyiségükbe is betekintést ad. Sok panasz, bántás, mégis szenvedélyes ragaszkodás jellemzi kapcsolatuk kilenc évét.  

Ady költészetében is fontos szerepet kap múzsája, Léda. Jellemző szerkesztési elve, hogy ciklusokra bontotta versesköteteit. A kapcsolatuk alatt megjelent kötetek mind tartalmaznak Lédához szóló ciklust. Ady végül 1912-ben a Nyugatban közölt híres szakító vers, az Elbocsátó, szép üzenet soraival zárta le kapcsolatát múzsájával.  

Ady és Léda levelezésének digitális megjelenése a Copián  

A Copia az MNMKK OSZK kéziratainak digitális tartalomszolgáltatása, amelyen keresztül kultúrtörténeti jelentőségű, illetve a tudományos kutatást segítő dokumentumok kerülnek mindenki által elérhetővé. Eddig hozzáférhetővé tettük Babits Mihály levelezésének közkincskörbe tartozó részét, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia kéziratait, Kölcsey Ferenc költeményeinek, leveleinek, kritikai értekezéseinek kéziratait, valamint Keresztury Dezső Egry Józseffel folytatott levelezését. Ebbe a sorba illeszkedik most az Ady–Léda-levelezés, amely mindenkinek, aki kedveli Ady költészetét, érdekességként szolgálhat. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?