Einstein egy lyukas garast nem adott volna Európa jövőjéért

Új tulajdonosa mintegy 30 ezer dollárt (7,8 millió forintot) fizetett a kéziratért a Nate D. Sanders aukciósház csütörtök esti árverésén. A vásárló kilétéről nem közöltek információt. A németül írott levelet a postai bélyegző szerint 1938. október 11-én küldte el az Egyesült Államokban emigrációban élő német-amerikai fizikus barátjának, a Bernben élő mérnöknek, Michele Bessónak.

“Egy lyukas garast sem adnék Európa jövőjéért” – írta Einstein a levélben, melyben többek között kritikát fogalmaz meg Neville Chamberlain brit miniszterelnökről, aki nem sokkal korábban aláírta a müncheni egyezményt Franciaországgal, Olaszországgal és a hitleri Németországgal. Az Ulmban született Einstein zsidóként a náci Németországból az Egyesült Államokba menekült 1933-ban. Számos levelében kitért a Németországban uralkodó viszonyokra.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hidegháború

• Meghibásodás miatt oldottak ki Kanada felett az amerikai atombombák
• Megrendítő beszédet mondott a berlini fal árnyékában J. F. Kennedy
• Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után 
• Félelmetesen közel került a világ az atomháborúhoz a kubai rakétaválság idején
• Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa
• Reagan és Gorbacsov izlandi találkozójával kezdődött a hidegháború enyhülése 
• A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát
• A szovjet vezetés paranoiája 1983-ban majdnem a harmadik világháború kirobbanását okozta
• A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca