Éhség Rómában - így oldotta meg a birodalom egymillió éhes száj betömését

Találkozóhelyből kísértetváros

Az élénk hajóforgalom rengeteg munkalehetőséggel szolgált a kötélverők és hajóácsok számára, de mellettük egyszerű dokkmunkások, rabszolgák és hivatalnokok ezrei foglalkoztak nap mint nap az áruk és termékek kirakodásával és regisztrálásával. A kutatók a fennmaradt feliratok és listák alapján arra következtettek, hogy Ostia lakosságának nagy része a környező, jórészt földközi-tengeri országokból érkező bevándorló volt. Ostia lakosainak etnikai összetétele sokkal inkább tükrözte a Római Birodalmat alkotó népek sokféleségét, mint a főváros.

A város sokszínűsége a vallás tekintetében is kifejezésre jutott. A legtöbb templomot a hajózás isteneinek, valamint Ceresnek, a gabonatermesztés istennőjének szentelték, de Fortuna – a szerencse istennője – is nagy tiszteletnek örvendett. Érdekesség, hogy 1961-ben útépítők Ostiában bukkantak rá Európa első zsinagógájának maradványaira is. Ostia virágzó kikötővárosa i. sz. 300 körül gyors hanyatlásnak indult.  Rómában ez a káosz időszaka volt. A császári székben egyik uralkodó követte a másikat, miközben a gazdaság is összeomlott. A teherhajókat egy közeli kikötőbe irányították, és egyre több lakost telepítettek ki Ostiából. Az elhagyott épületek lepusztultak vagy lebontásra kerültek.

Amikor Nagy Konstantin császár i. sz. 330-ban Konstantinápolyt tette meg a Római Birodalom fővárosának, Ostia napja végleg leáldozott; az egyiptomi búzaszállítók már az új fővárosba hajóztak. A kikötő (portus) területe annyira beépült, hogy Konstantin eldöntötte, egy önálló várost létesít a helyén. Az 5. századra az egykor oly’ élénk kikötőváros önmaga árnyékává vált. A keresztények Ostia épületeit kőbányának használták: a Szent Péter-székesegyház márványának nagy részét is Ostiából hozták. Bár a város csillaga rég leáldozott, Claudius és Traianus kikötői pedig eltűntek, a kereskedelmi irodák és raktárak romjai még ma is arról tanúskodnak, hogy egykor Ostia látta el élelemmel Róma éhes szájait.

1. „Ne akarja tudni”
2. Vadállatok Ostiában
3. Katasztrófa a kikötőben
4. Találkozóhelyből kísértetváros

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?