Éhség Rómában - így oldotta meg a birodalom egymillió éhes száj betömését

2015. november 2. 12:45

Korábban

Katasztrófa a kikötőben

Bár a közel 900 ezer négyzetméteres kikötőmedence még manapság is tekintélyes méretűnek számítana, nagysága bizonyos szempontból hátrányt is jelentett. A hajók ugyanis rossz időjárási viszonyok között – a megerősített gátak ellenére – nagy veszélynek voltak kitéve. Már két évvel a kikötő hivatalos megnyitása előtt, i. sz. 62-ben 200 hajó veszett oda egy viharban. Valószínűleg ez is szerepet játszott abban, hogy a „nagy építő” Traianus császár i. sz. 100 körül egy teljesen új, a régi mögött felépítendő kikötő létrehozása mellett döntött. Bár csak feleakkora volt, mint Claudiusé, sokkal nagyobb védelmet nyújtott a hajóknak.

Az új kikötő rakpartjai mentén gomba módra nőttek ki a földből a viskók, de a rómaiak buzgón építkeztek magában Ostia városában is, melynek lakossága a 3. században 50 ezerről 75 ezer főre nőtt. Az öreg építményeket lebontották, helyükre újakat emeltek, amelyek között színházak, fürdők és 20 férőhelyes, nyilvános illemhelyek is helyet kaptak. A városok, amelyekkel Ostia kereskedett, telephelyeket hoztak létre a városban, az átutazó vendégek és tengerészek számára pedig hotelek és kocsmák nyíltak, amelyek törzsvendégeik miatt veszélyes helyeknek számítottak. „Látod, ’mint hever kiöntött itallal, mellette bérgyilkos, körülötte tengerészek, szökött rabszolgák, tolvajok, bakók és koporsókészítők” – írja Juvenalis, a római szatíraköltő egy dezertált, lezüllött katonatisztről, akire egy hírhedt ostiai kocsmában találtak rá.

Ostiában a búza és egyéb áruk tárolására hatalmas raktárakat is építettek. Az egyik raktárépület még ma is áll. Az építkezési láz tetőpontját Hadrianus uralkodása alatt, i. sz. 117 és 138 között érte el, amikor összesen 137 ezer négyzetméter nagyságú felület épült. Az összehasonlítás kedvéért: ezen a területen ma 900 családi ház férne el.

előző oldal következő oldal 3 / 4