Élve megégethették a 15 éves középkori „boszorkányt”

A Genova melletti Albenga városában előkerült, 15-17 éves, valószínűleg vérszegénységben szenvedő leányt a kutatások szerint élve elégették kortársaik, akik egy sebtében ásott gödörbe dobták a szerencsétlen fiatalt, majd nehéz köveket dobtak rá, amitől azt várták, hogy megakadályozza a „boszorkány” sírjából történő feltámadását. A Vatikán régészeti intézetének szakemberei a holttestet ugyanabban a temetőben tárták fel, amelyikben tavaly már előkerült egy másik „boszorkány”. Érdekes, hogy miután a lányok elhunytak, holttestüket nem a városon kívül, hanem a templom előtt helyezték örök nyugalomra, ami még szokatlanabbá teszi az eseteket.

A kutatók szerint kevéssé valószínű, hogy kapcsolat lenne a két lány között, ugyanis a most feltárt maradványok az érett vagy késő középkorból valók, míg az arccal lefelé eltemetett leány a késő antikvitásban vagy a kora középkor évtizedeiben élhetett. „Még a radiokarbonos vizsgálatok eredményeire várunk, jelen állás szerint mindössze annyit mondhatunk, hogy a 15 éves fiatal valamikor a 9-15. században élhetett” – mondta Stefano Roascio, a feltáráson dolgozó egyik régész. Hozzátette: a 140 centiméteres magasságú lányt nem a sírja helyszínén égették meg, ide, a város San Calocero nevű negyedébe csak a temetésekor hozták.

„Nem tudjuk pontosan megmondani, hogy a lány életben volt-e, amikor a máglyára vitték. Az kimutatható, hogy a lágy szövetek még épek voltak, vagyis nem indult oszlásnak a test, amikor a tűz mardosni kezdte, tehát vagy még életében, vagy nem sokkal halála után került a lángok közelébe” – mondta Elena Dellù, a régészeti munkálatok vezetője. Úgy véli, a régészeti leletekből az világosan látszódik, hogy gyorsan földelték el a lányt. A csontváz pozíciójából arra lehet következtetni, hogy szó szerint belökték a kiásott verembe: a válla ki volt csavarodva, a feje pedig ráhajlott a mellkasára. Ezt követően nehéz köveket helyeztek a holttestre.

Pontosan nem ismert, hogy miért érte a fiatal lányt ilyen szörnyű vég, azonban eléggé valószínű következtetéseket tudtak levonni a kutatók, akik a feltűnően szivacsos szerkezetű csontokban csontritkulásra utaló jeleket fedeztek fel, amely mellett minden bizonnyal vérszegénység is nehezítette a hölgy életét. Gyakori ájulását, fáradékonyságát és sápadtságát a város lakói nem tudták megmagyarázni, a közösséget megijesztette, így boszorkánynak kiáltották ki. A fogainak elemzése során kiderült, hogy a zománcréteg több helyen elvékonyodott, amely az alultápláltságot jelzi, tehát a lány a közösség szegényebb rétegeihez tartozhatott. Továbbá skorbutra utaló jeleket is felfedeztek, csakúgy mint a 2014-ben felfedezett „boszorkánynál”.

„A régmúlt években az emberek nem tudtak mit kezdeni a mássággal. Ők csak annyit láttak, hogy nem felel meg az általuk támasztott követelményeknek, kilóg a társadalomból. A számukra megmagyarázhatatlant sokszor a gonosznak tulajdonították. Azokról, akik epilepsziában szenvedtek vagy csak egyszerűen szellemileg nem érték el az átlagot, azt hitték, hogy megszállta az ördög, a korabeli orvosok sem értették a viselkedésüket. Az emberek pogány gyakorlatokhoz hasonló módon próbáltak megszabadulni szerencsétlenektől” – magyarázta Dellù.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2021

• A táskák története
• Magyarországi népszámlálások 1920–1990 között
• Rákosi Mátyás népes családja
• A rock and roll rugói
• Hét pusztító fertőzés
• A művészet megszállottja: Peggy Guggenheim
  
• Magyar szülésznők szerveződése a századfordulón
• A „másik” Rajk
• A gyűjtögető Jan van der Heyden