Egy megátalkodott bűnöző hozta létre a világ első igazi nyomozóhatóságát

A politika változó szelei

A siker azonban nem állhatta útját a politika okozta újabb változásoknak: a forradalmi, illetve a napóleoni rendszer támogatóival békére törekvő, egyre többet betegeskedő XVIII. Lajos 1824-ben meghalt, utóda pedig öccse, a nála sokkal radikálisabb és bosszúszomjasabb X. Károly lett. Az új király az államszervezet szinte minden területére új vezetőket helyezett, és ez nem volt másként a rendőrség esetében sem.

Vidocq viszonya új főnökeivel rendkívül feszült volt – több alkalommal szóvá tették még azt is, hogy a Sûreté emberei bordélyokban és kocsmákban töltenek időt, miközben ez elengedhetetlen része volt nyomozói munkájuknak. 1827. június 20-án az 57 éves Vidocq benyújtotta lemondását.

Az országos hírű nyomozó gazdag emberként vonul vissza, és egy felbérelt szellemíró segítségével emlékiratait is papírra vetette. Miután 1830-ban feleségül vette unokatestvérét, Fleuride Maniez-t, úgy döntött, pénzéből vállalkozást alapít: a Párizstól keletre fekvő Saint-Mandéban papírüzemet alapított, ahol – saját korábbi nehézségeit nem feledve – volt rabokat alkalmazott, férfiakat és nőket egyaránt. Bár elsőre a papírgyártás egészen távol állónak tűnhet Vidocq addigi munkájától, ez nem minden tekintetben volt igaz: a nyomozó korábban szabadalmaztatta „hamisításbiztos”, különleges kémiai eljárással kezelt papírját, amelyet csekkekhez és hasonló hivatalos iratokhoz (valamint saját bűnügyi nyilvántartásának indexkártyáihoz) használt fel.

A szomszédok azonban nem nézték jó szemmel a büntetett előéletű munkaerővel üzemelő vállalkozást, és az ügyfelek sem voltak hajlandók a megjelölt áron megvásárolni Vidocq speciális termékeit: úgy érveltek, a vállalkozó nyilván aránytalanul nyerészkedik, hiszen a volt rabokból álló munkaerő bizonyára olcsóbb, mint a büntetlen előéletű. Vidocq azonban nem engedhetett áraiból: a gyárban használt bonyolult gépek és vegyszerek jelentős összegbe kerültek neki, és az ezekért felelős, kis létszámú képzett munkaerő szintén drága volt. A környezete és célközönsége által egyaránt elutasított vállalkozás nem húzta sokáig: Vidocq 1831-ben csődbe ment.

Időközben azonban ismét új szelek fújtak a politikában: a reakciós X. Károlyt az 1830-as, úgynevezett júliusi forradalom lemondásra kényszerítette, helyére a Bourbonok orléans-i ágából származó Lajos Fülöp került. Miután Vidocq informátorai segítségével egy nagy értékű lopással járó betörési ügy megoldásához nyújtott elengedhetetlen segítséget a hatóságoknak, az új rendőrprefektus, Henri Gisquet ismét kinevezte őt a Sûreté élére (természetesen nem zárható ki, hogy maga Vidocq szervezte meg a bűncselekményt is, amelyet aztán megoldott, hogy felhívja magára az új rendszer figyelmét).

Újbóli felkapottsága azonban rövid életűnek bizonyult. Az alkotmányos „júliusi monarchia” sem tudta megoldani a Franciaországot belülről feszítő számtalan problémát, és mindezt tetézte egy kolerajárvány is 1832-ben. A járvány egyik áldozata, Lamarque tábornok temetésén zavargás tört ki (az esemény Victor Hugo regényéből lehet ismerős), amelynek leverésében Vidocq és emberei is részt vettek, a beszámolók szerint korántsem finom módszerekkel. A megtépázott hírnevű nyomozóparancsnokot emellett új kollégái sem szívlelték, és több irányból is igyekeztek aláásni.

Végül 1832 novemberében felesége betegségére hivatkozva ismét lemondott. A Sûretét még aznap feloszlatták, majd nem sokkal később újjáalakult, teljesen új állománnyal: az új szabályok a legkisebb mértékben rovott múltú személyeket is kizárták az egységből, így teljesen „tiszta”, ám egyúttal a nyomozásban és az „utcai” információgyűjtésben egészen tapasztalatlan állománnyal működött tovább az ennek megfelelően egyre kevésbé hatékony szervezet.

1. Zabolátlan ifjú, tolvaj és katona
2. Letartóztatások és szökések
3. Pálfordulás és új szakma
4. A rendőrség élcsapata
5. A politika változó szelei
6. Saját vállalkozások – váltakozó sikerrel
7. A hírhedt nyomozó öröksége

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején